Századok – 1907
Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. közl. 777
ANJOUK ÉS WITTELS В ЛСН OK. 787 IV. Károly császár leendő nászával a lengyel királylyal, és vejével III. Albert osztrák és stájer herczeggel, kit tetszése szerint hangolhatott, szövetkezve, támadó hadat indít Nagy Lajos ellen, kinek épen akkor nem csekély gondot adott bolgárországi foglalásai megtartása is. Minderről tenni kellett haladék nélkül. Legelőbb az ország határait kellett biztosítani némely osztrák és stájer urak, a császár hívei ellen, kik a szomszédos magyar földre, Sopron és Vasvár megyékbe részint személyesen készültek beütni, részint czinkostársaikat, kivált az elzüllött Nagymartoniakat, a két hírhedt Nikit (Miklóst) föllázítani iparkodtak ; a mi részben sikerűit is nekik, minthogy a két Nagymartom és német rablótársaik több rendbeli fosztogatásokat és kegyetlenségeket követtek el. Nagy Lajos megfenyítette a Nagymartoniakat,1 ) a »németek szemtelensége« megtorlására pedig Kanizsai István zágrábi püspököt és öcscsét Jánost bízta meg, hogy Sopron és Vasvár megyékben az ország határait hathatósan megvédelmezzék.2 ) Egyidejűleg gondoskodott Lajos király arról is, hogy az ország déli részein, nevezetesen Bolgár- és Oláhországban a rendet helyreállítsa s a békét biztosítsa. Bolgárországban Szigeti István kalocsai érsek által Strascimir bodoni czárt, mint magyar hűbérest újra beiktatta, mire László oláh vajda szintén meghódolt és »a magyar király kegyelméből« kezdette nevezgetni magát.3) A főteendő végre a szent-székhez való követség küldése volt, azzal a föladattal, hogy a dolgok állásáról hiteles tudomást szerezvén, a lengyel örökösödés helyreigazítását követelje, a magyar nemzet érdekeivel ellentétes eljegyzést Erzsébet herczegnő és Venczel cseh király közt fölbontassa, egyúttal megnyerje a pápa engedelmét Tarantói Fülöp és Erzsébet, valamint Durazzói Károly és Margit egybekeléséhez. Mind e nehézségek elintézésével a magyar fölségek (értsd a királyt és anyját) De-Surdis János váczi püspököt bízták meg, segítségül adván hozzá Brixeni János jogtudóst. A követek szerencsével jártak, a mit főleg a politikai helyzet ügyes fölhasználásának köszönhettek. Nem szándékozom a politikai helyzet vázolásával, a követek eljárásának részletezésével ') Nagy Imre : Sopron vm. Okit. I. 392. ») Fejér id. m. IX. 4. 577. 8) Minthogy nem akarom újra leírni e változások menetét, utalok a m. nemzet története III-ik kötetére, 276. és köv. 11. — A mi érdekesen újat Thallóczy Lajos adott a magyar-bolgár összeköttetések történetéhez : olv. Századok, 1898. 113., 1900. 577. 11. és Történelmi Tár, 1898. 357.1.