Századok – 1907

Történeti irodalom - Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Ism. Srs. 747

TÖRTÉNETI IRODALOM. 747 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Irta Békefi Rémig. Budapest, 1907. Hornyánszky Viktor kny. 4-r. IV, 376 к Egy térképpel és 142 ábrával. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Kiadja a M. Földrajzi Társaság Balatonbizottsága. Harmadik kötet. Első rész. Harmadik szakasz.) Békefi Rémig ezen új könyvének bevezető soraiban nyilván mondja, hogy gyermek- és ifjúkori kedves emlékek kapták meg szivét, midőn mint a Balaton mellékének szülötte, annak történelmi emlékeit kutatta, tanulmányozta. S valóban megelevenedik a tolla, ha szűkebb hazája sorsát ecsetelheti, emlékeit leírhatja. Ez a kegyeletes megemlékezés észlelhető azon az odaadó gondosságon, melylyel most előttünk fekvő új munkájának anyagát az irodalom és a levéltárak adataiból közel egy évtized fáradságával összegyűjtötte, irodalmi formába öntötte. A munka, miként már czíme is mutatja, két részre szakad. Az első rész a Balaton környékének egyházait, a második várait ismerteti s írja le 1540-ig. A Balaton-mellék tágabb értelemben veendő, mert északnak egészen Csatkáig, délnek Szinyérig, nyugatnak Boczaföldéig, keletnek Szentmiklósig terjed a határ, melyen belül a mű anyagát tevő egyházak s várak elhelyezkednek. Mint a Balaton környékének első kulturális helye, Veszprém nyitja meg a művet, és pedig a várost, püspökséget, káptalant illető bevezető részek után az általános beosztástól némileg eltérve : utczáival, tereivel, iskolájával, egyházaival, monostoraival, erősségével együtt, s ez utóbbira csak utalás van azután a várak között. Valóban, a vár a benne épült püspöki palota, káptalan s a különböző templomok, kápolnák miatt oly szoros kapcsolatba jő a városi egyházakkal és élettel, hogy fölösleges ismétlés nélkül bajosan lehetett volna vele a könyv második részében is foglalkozni. Maga ez a Veszprémmel foglalkozó rész egész kis monographia, melyben főleg az egyházi ügyekre, a város helyrajzára vonatkozó sok új és értékes adatra találunk, s összefoglaló, áttekinthető képet kapunk arról a lüktető vallásos életről, melynek Veszprémben lenni kellett. A műtörténelmileg is behatóan méltatott egyházak, a nagy számmal alapított kápolnák s ezek dús fölszerelései, javadalmazásai, az áldozatkészségben megnyilatkozó áhítat beszédes tanúi. Számszerűsítve : a várban volt a Szent Mihály tiszteletére emelt székesegyház, altemplomát is számítva huszonkét oltárral, öt kápolnával, és ezeken kívül még négy külön kápolna, a városban négy plébánia, három ispotályos kápolna s a Veszprém-völgyben két egyházas kolostor. A veszprémi várnagyok sorához megemlítjük, hogy 1498-ban Szarka Kelemen alispán egyben a veszprémi vár curiájának 48*