Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - I. közl. 726

738 TAKÁTS SÁNDOR. A bástyák a magyar várakban vagy a várkapuk mellett voltak, vagy egyenest a bástyákból nyíltak a kapuk. A kapuk száma a vár nagyságától függött, de a legtöbb várnál három kaput találunk. Koppány váráról jelentik pl. 1581-ben, hogy három kapuja van.1

) Nógrád váráról 1594-ben írják, hogy »az palánkján három kapujok vagyon.« 2

) Árva várában 1595-ben szintén három kapu volt.3

) Regécz várának XVII-ik századi összeírásai mind felsorolják a kapukat. Az 1626 évi pl. így szól : »Az vár alatt az palánk tapaszos és járomfák nélkül vagyon, mely az obsidió után réseiben valami szálfákkal beállatott. Vagyon egy kapu pusztán ugyanazon az palánkban, most ember nem állja. Az párkányban vagyon tizedfél öl széna . . . Második kapu leveles, az melyet két darabant áll, harmadik sarampó kapu.«4

) Sümeg összeírásai öreg lövő kaput, emdcsős kaput, betevő kis ajtót és ganéhorcló kis kaput említenek.5

) Berencs várában 1669-ben volt az alsó várban emelcsős kapu, a középső várban emelcsős öreg kapu, emelcsős kisebb kapu és gyalogjáró kis kapu.ü

) Szilágy -Cseh várában 1682-ben a kapukat így írják le : »Vár hídja, ez földbe ásott kötéses lábakon álló, négyszegre faragott gerendával padlott. Várkapuja emelcsős, sáJcosan van csinálva, öreg retesz rajta kettő, kapufél kőből rakott. Vas-csiga, melyen az kaput felhúzzák. A kiskapu vas-sarkas, hevederes, leeresztő pallója van« . . . stb.7

) Megemlítjük még, hogy a hidas kapu is gyakran szerepel. Makovicza és Zboró XVII-ik századi összeírásai pl. így szólnak : »Felvonó hidas kapu, az hídnak felső végén fában foglalt ablakfiók.« 8

) A kapufélfa olykor kapu szemöldöke és kapu-szulák néven is említtetik.9

) Majd mindegyik várkapunál előfordúl a kapubetevő dorong és a karja, melylyel a bezárt ajtón zörgettek. A hány nagyobb kapuja volt a magyar várnak, rendesen annyi porkoláb is volt benne ; mivel minden kapu őrizése külön porkolábra volt bízva. A főkapu őrzése a főporkoláb kezén volt. A kapuk fölött rendszerint erkélyek vagy filegoriák voltak, melyek összeköttetésben állottak a porkolábok szállásával. »Az derék kapu fölött — mondja Trencsén 1588 évi összeírása — az főporkoláb lakik.«1

0

) Sümeg 1) Cs.'és kir. állami It. Hung. 1681. febr. 27-3 2) Hadi lt. Feldac ten, 2. 23. 8) Közös p. ü. lt. Hungarica, 1596. *•) Orsz. Lt. Urb. et Conser. fasc. 66. nr. 31. «) U. о. fasc. 76. nr. 17. 1597. 1604. 1609. e) Közös p. ü. lt. fasc. 15431. Nádasdyana. ') U. o. Siebenbürgen, fasc. 15483. 8) Orsz. Lt. Urb. et Conser. fasc. 22. nr. 1—22. 9) U. o. fasc. 103. Eniczke, 1635. »Az palánkban vagyon azon kis kapun molnár csinálta jó bélelt deszkás ajtó. Öreg kapuja szvlákja elvetemedett.« -») U. o. fasc. 64. nr. 35.