Századok – 1907

Történeti irodalom - Gergely Sámuel: Teleki Mihály levelezése II. köt. Ism. Márki Sándor 57

63 TÖRTÉNETI IRODALOM. ha nem kell, maguk lesznek okai veszedelmüknek.« A miről tehát tisztán látja, hogy nem jó, meg kell mondania. Többször látott már ő felső széken ülő embert, de aláejtette az ördög. Anyja azonban megmaradt »Szent Tamás vallásán«, mikor megint a békével, a dolgok jobbrafordultával biztatta. Pedig maga sem sokat bízott benne. Olyanformán gondolkozott, mint Kászonyi Márton atya, hogy »ha a pogány eb belénk kap, nem Rákóczi fejedelemre talál.« Meg is írta Apafinénak, hogy »nem kell csak emberi okoskodáson fundált dolgokat követni, hanem Istenre is kell azokban bízni, a keresztyénség közjavát forgatni. Isten az akarókat is szokta segíteni.« Azt beszélték akkor, 1663 juniusa végén, hogy a tizenhárom vármegyén s a horvátokon kívül ötvenezer magyar ül fel a török kiűzésére, csak »második parancsolatát várják a császárnak.« Tehát »ha még egyszer azt izeni, mindnyájan el fognak menni« ... S mi közben Apafi, hír szerint, szintén felkelést hirdetett a török parancsára, új híve Teleki, Kászonyi előtt »a császár« hívének vallotta magát. »Az Isten lelkemet úgy boldogítsa, ha soha Rákóczi György, Kemény János fejedelmeinkhez nagyobb igazsággal voltam, mint ő felségéhez vagyok, leszek is . . . noha a mi szolgálatunk ő felségénél csak annyit teszen, mint a tengerben egy kalán víz.« Ha nyakon kötve nem viszik, soha be nem megy Erdélybe, míg török lesz benne. És ez a mondás lett politikájának alaphangulata ; ez magyarázza meg a mostani szavai és tettei közt mutatkozó ellenmondást is. Apafit »ezt az ártatlan fejedelmet« gyűlölt tanácsosai Bánffy Dénes szerint oly szemlátomást árulták el, hogy nyilvánvalóbb árulást nem követhettek el. Hajszálon mult, hogy a török nem H aller Gábort tette meg helyébe. Az Isten most csodálatosan meggátolta tettöket s Apafit a törökök meghagyták ez egyszer, de »bizony igen gyengén van a dolga.« — »Igazán nem tanulta meg ezt a fejedelem ő Nagysága, — felelte Teleki — hogy : felix, quem faciunt aliéna pericula cautum; mert a mint eszembe veszem, ő Nagyságuk más előttük levő keresztyén okos fejedelmeken esett példákból nem akartak tanulni... Ki ördög látta, uram, a szamár úgy fusson mint a ló ?« Ö maga teljesen elszegényedett, s ha hitlevele benn nem volna a fejedelemnél, tolvaj vagy katona lenne. »Vagy élet vagy halál követ, de el kell magamat egyfelé fognom, és élek a mint élhetek.« Kővárt többé meg nem élhet ; ha a fejedelem valamit nem ad, honnét segíthesse magát, — felesége, gyermekei hová legyenek, miben bízzanak % Mindamellett az özvegy fejedelemasszonynak is azt írja, hogy ha valaha volt módja a keresztyénségnek a török megrontásában, most van ; és félő, ha elmulasztják, többször ilyen nem lesz. Isten segítse a császárt a török megrontásában ! Ezt augusztus elején írta, mikor a török