Századok – 1907

Történeti irodalom - Pokoly József: Az erdélyi református egyház története. Ism. Zoványi Jenő 648

658 TÖRTÉNETI IRODALOM. 658 mindkettő, hogy ennek győzelme függetlenné teszi az egyházakat a világi hatóságoktól és főleg a földesuraktól. Ez okozta azután, hogy — miként ugyancsak Pokoly beszéli — »a papság a nagyon is arisztokratikus kormányzattal szemben a nép s a presbyteriumok felé veti tekintetét, hogy azokban találja meg kellő támaszát a világi urak pápasága eilen.« (IV. 197.) Csodálatos, hogy mikor észrevette ezeket a most idézett részletekben leírt különféle mozzanatokat, rá nem tudott egyúttal jönni a. rendszer alapeszméjére és hátterére. És még csodálatosabb, hogy rá nem jött még akkor sem, a mikor a XVIII. század legelején Erdélyben alkotott presbyteriumokról szólván, így elmélkedik : »Igaz ugyan, hogy ez a presbyterium nagyon hasonló a mult korszakban is előforduló hütös emberek intézményéhez, de egy lényeges különbség mégis van, t. i. hogy ez tisztán egyházi testület. . . Szóval a presbyteriummul a polgári és egyházi község igazgatása egymástól jogilag különválasztatik.« (V. 50.) Lám, milyen kár, hogy előbb be nem látott a dolog mélyébe ! Bizonyára kevésbbé zavaros és következetlen lett volna a presbyteri mozgalmakról szóló egész előadása, mely tévedések és ellenmondások halmaza. Rá is mutatok egyre, talán a legfontosabbra. Azt mondja egy helyen, hogy »Medgyesi Pál nem volt independens« (IV. 191.) és »a Medgyesi presbyterianismusa másféle« mint a Tolnaié, s itt tényleg nem independens jellegű eszméket közöl övéi gyanánt. (IV. 192.) De mindjárt a következő lapon azt állítja róla, hogy a magyarországi egyházalkotmányt »úgy kívánta átalakítani, hogy az egyházmegyei és kerületi kötelék nem kormányzati, hanem csak tanácsadó, intő s figyelmeztető jelleggel bírjon.« (IV. 193.) Pokolynak, az egyháztörténet kiváló tanárának tudnia kell, hogy ez nem egyéb, mint independentismus. Hiszen az angol independensek szervezetének épen jellemző eleme az ilyen, csak tanácsadasra jogosított felsőbb hatóság. Ennek a zavaros előadásnak az a magyarázata, hogy az egyik állítást Medgyesinek egyik művéből, a másikat egy másiknak a kivonatából merítette, azonban tényleg mindkét idézet félreértés eredménye, mert Medgyesi egyik müvében is, a másikban is egyezőleg tanít a zsinatról, még pedig nem teljes nyíltsággal ugyan, de kétségtelenül independens szellemben, mivel a zsinati határozatokat csupán bizonyos rugékony feltételekhez kötötten tartja respektálandóknak a gyülekezetek részéről. (Isteni és istenes zsinat, 35—38. Dialógus politicoecclesiasticus, 98—103.) Ezt különben igen helyesen feltűnteti maga Pokoly is munkájának egy másik helyén (II. 223.), de annál többszörösebben ellentétbe jut önmagával. Abban hasonlóképen téved, hogy Medgyesinél »csak mint ismertetés tekintendő« (IV. 194.) annak a felemlítése, hogy a presbyteriumok a világiak