Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - V. Magyar üveg; magyar üvegesek 630

TAKÁTS S. MÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 633 ismeretesekké lettek. A külföldről hozott finomabb üvegedényekkel is találkozunk ugyan már a XV-ik században a nagyobb urak udvarában, de az ilyen üvegedények még a XVI-ik században is ritkaságszámba mentek. Az ablaküveg használata is a XV-ik század végén kezd imitt-amott mutatkozni. Igazában ez utóbbit a XVI-ik század közepén kezdik sűrűbben alkalmazni az épületeknél. Hogy az ablaküveg csinálását mikor kezdik meg a mi üveghutáinkban, azt megállapítanunk alig lehet. A régi nyelvemlékekben előforduló üveggyártó és ablaküveg-csináló szavakon ugyanis igen gyakran azt a mestert értették, a ki az üveget az ablakokba becsinálta, nem pedig azt, a ki az üveget gyártotta. Viszont az üveges szó mind a XVII-ik, mind a XVIII-ik században rendesen az üvegcsináló mestereket jelentette. Különben az is lehetséges, hogy a XVI-ik században még ugyanaz a mester illesztette az ablakokba az üveget, a ki gyártotta. Ha ezen feltevésünk helyes, akkor az üveg-gyártó szónak többféle jelentésén sem kell fennakadnunk. A fentebbi feltevést látszanak bizonyítani a következő adatok. Az 1560 évben Nádasdy Tamás nádorispán Keresztúron házat építtetett. A különféle mesterek között üveg-gyártó is szerepel, ki az ablakokba az üveget becsinálja ; erről a mesteremberről Kertész István deák decz. 22-én így ír a nádorispánnak : »Nagyságod az iveggyártónak (iwegiarthonak) szavát meg ne higyje, hogy az ajtóknak pántai meg nem készülésének és az pelehi (pléh) meg nem készülésének oka lett volna az vasnak nem létele ; mert most is vagyon vasok, azelőtt is volt ; de Nagyságod előtt méltatlan panaszszal mentette magokat az ablakcsináló (ablak czvnalo).«1

) Ugyanezen építkezés ügyében 1562 márcz. 16-án ezt írják Nádasdynak : »Azt is mondá (t. i. Márton deák), hogy az rostélycsináló mestert is elhozza, ki az vékony vasvesszőből rostélyokat csinálni tud ; mert azt mondá, hogy vagyon egy ablakcsináló, ki meg tudja csinálni az rostélyt is.«2

) Veráncsics püspök 1562-ben Egerben szintén építkezett. Jul. 25-én ily kéréssel fordult Kassa városához : »Továbbá mostansággal kezdtünk valami öveg ablakokat, ötöt-hatot csináltatni, kiknek csináltatására szűkösek vagyunk övegablak-gyártó nélkül. Azért kérjük Kegyelmeteket, mint barátinkat, hogy küldjétek alá az ti övegablakgyártótokat (eöveg ablak gyartotokath) mindjárást, minden szerszámával, öveggel« stb.3) Bár az efféle adatok hazai mesterekről szólnak s a külföldi üveget egy szóval sem említik, azért még nem bizonyos, hogy csakugyan hazai üveggel dolgoztak-e ? A legrégibb hazai, országos vám') E szerint az üveggyártót és az ablakesinálót egynek veszi. (Orsz. Lt. Nádasdy-féle iratok.) 2) U. o. István deák levelei. ») Monum. Hung. Hist. XIX. köt. 367. 1. SZÁZADOK. 1907. VII. FÜZET. 41