Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - V. Magyar üveg; magyar üvegesek 630

TAKÁTS S. MÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 631 szükséges és ismeretes újítást meghonosítottak. E szerint az üveg, mint a nemes fémek kiválasztásának egyik legszükségesebb eszköze, szintén nem hiányozhatott. A föltevésen kívül ezt még a következő valószínűnek látszó adattal is támogathatjuk. Sparrendorfi Krabath György, II. Lajos király feleségének Máriának titkára, 1550-ben I. Ferdinánd királynak megvételre ajánlja tepliczei házát, meleg fürdőjét és üveghutáját. Ez az üveghuta — írja Krabath — hétszáz év óta szolgáltatja a selmeczi és a körmöczi bányáknak az aranyválasztáshoz szükséges választó üveget (schaidglas). Az üveghuta régi tulajdonosai bizonyos évi átalány fejében szállították a szükséges üveget.1

) Krabath György ezen állítását a hivatalos iratok is megerősítik, sőt Scharberger János selmeczi kamaragróf 1550 évi február-havi felterjesztéséből az tűnik ki, hogy a bányavárosok vidékén több üveghuta is volt.2

) I. Ferdinánd a Krabath-féle üveghuta megvásárlásának ügyét az alsó-ausztriai kamarára bízta. A vásárlás a kormányszéknek nem volt ínyére, s így mindent megtett, hogy a vételből semmi se legyen. Az 1551 évi jun. 3-án az alsó-ausztriai kamara már jelenti a királynak, hogy Krabath Györgygyei tárgyalt ; 1394 frtot kér a házért, fürdőért és az üveghutáért, de a kamara 300 írtnál többet nem hajlandó adnir mivel Dubraviczky számadásai szerint Mária királyné valamikor szintén 300 frton vette ezen üveghutát és a fürdőt.3

) Az alsó-ausztriai kamara az alkudozások alkalmával Krabath Györgytől az üveghutára vonatkozó régi okleveleket is felkérette. Krabath több ilyet felküldött ugyan, de az ügyiratok között jelenleg csak egy ilyen oklevél található. Ez az egy Mária királynénak 1549 január 2-án kelt adománylevele, melyben a jelzett üveghutát, a mit ő egykor bizonyos Lang Jánostól vásárolt, kiváltságaival és szabadalmaival együtt Krabath Györgynek adományozza.4) Mivel Krabath György az üveghutát és a hozzátartozó meleg fürdőt 300 írtért eladni nem akarta, az alsó-ausztriai kamara azt ajánlotta, hogy a magyar törvények alapján pert indítsanak ellene, mivel Mária királynénak nem volt joga a nevezett üveghutát elajándékozni. Az 1548 évi augsburgi szerződésben ugyanis Mária királyné a selmeczi schaidgaden-ről és a hozzátartozó javakról lemondott,. *) Közös p. ü. lt. Münz und Bergwesen, fasc. 15257. 1550. Glashütten bei dem warmen Badt zwischen Kremnitz und Schemnitz. a) U. o. »zu dem schaidwerk ain grossere annzal Glaspeis haben muess, welich glasscherm zuvor bei der kunigin Maria innhabung des schaidgaden, alhie in der new statt, und dergleichen orten bestellt worden.« 3) ü. o. 4) U. o. »domum nostram liberam unacum officina vitraria in possessione Teplycze ad thermas inter Cremnitziam et Schemnitziam civitates in comitatu Bars sitam . . . praerogativis, privilegiis et immunitatibus« stb.