Századok – 1907

Értekezések - KANYARÓ FERENCZ: Kurucz virágénekek Thökölyről 618

634 KANYARÓ FERENCZ. Nagy tenger vizei mikor elapadnak, Charybdis örvényi szép térhelylyé r) válnak : Sebes könyhullásim akkor megszáradnak, Gyötrelmes kínaim tovább nem suj tolnak. Nem szóllok én többet. Ez néhány verseket Tarts(d) zálogul, hogy én szeretlek tégedet. Csepegtesd bé azért bús lelkedben őket, Éltessen az Isten mindketten bennünket ! Etc. Az eíc(etera) váratlan közbeszúrása itt csak azt jelentheti, hogy bár még volt elég hely, egy-két strophát elhagyott az óvatos másoló. Cserei számokkal látta el a vers-szakokat, bezárólag a •37-ik stropháig : tehát a költemény nagy része eredeti épségében áll előttünk. S mivel az utolsó számú 37-ik szak mintegy be is fejezi a verset, e számozás azt is jelentheti a hozzáértők előtt, hogy csak e számba vett 37 strophának van igazi politikai tartalma s titkos értelme. A többi számozatlan rész csak pusztán virágének, s ebből csak négy szakot tartott föl jegyzésre érdemesnek a szót szaporítani nem akaró aggastyán Cserei. II. MAGYARORSZÁG VÁLASZOL THÖKÖLYNEK. 1. Isten hozzád, szívem ! Már tőlem megváltál, Sok irigyem miatt engemet elhadtál. Tudom jól, éltedben eleget bánkódtál, Reménséged kívül meg is nyomorodtál. 2. Jobb lett volna soha ne láttalak volna, Ingyen híredet is ne hallottam volna ; Mert ihol 2

) miattad szívem búval rakva, Sötét koporsómban míglen tesznek halva. 3. Jól tudom, hogy neked tőlem elválásod Keservesen esik, messze távozásod ; Mert én valék igaz szeretőd és társod, Noha boldogtalan volt irántam sorsod. >) V. ö. Szép térhelyre Bezerédi kivevé. Thaly : Adalékok, II. 185. 1. s) Immár kihúzva. Ihol is erdélyies használatú régi szó. Megvan Heltainál, Bethlen Miklósnál s magánál Csereinél is.