Századok – 1907

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Géza fejedelem neve és az Árpád-család névlajstroma Konstantinos Porphyrogenetosnál 585

GÉZA FEJEDELEM NEYE ÉS AZ ÁRPÁD-CSALÁD NÉVLAJSTROMA. 613 Jelekli — mondja Konst. — nemzé Edzelekhet ('E£sXr/_). E név semmi más, mint a két deminutiv képzővel (-le és -kh) ellátott Atye — atya szó ; a nagy hun király Atyele nevének újabb kicsinyítő vei alakított névformája, a mit már sokan észre vettek és megjegyeztek. Jutos, Konst. szerint a harmadik fiu, nemzé Falitzist (Фа/àiÇ'.y, tiv vuvi ápyovia). E név legérdekesebb, apjáéval együtt, az összes Árpád-házi nevek közt. Előre bocsátom, hogy a Falitzis és Faléi (ФаХу^) nevet én is ugyanazon egy névnek, viselőj őket egy személynek tartom. Érdekessége e névnek abban áll, hogy az Árpád-házi nevek közül egyedül ebben van, még nem is egy, hanem két félreismerhetetlen magyar vonás. Az első jellemző vonás a szókezdő / hang. Szókezdő /-et a ma élő ugor nyelvek közül egyedül a magyarban ismerünk, a kihalt ugor nyelvek közül pedig egyedül a kozár nyelv köréből igazolhatunk. — E rendkívül jellemző phonetikai vonás áll előttünk a két névben ; a Falitzis változatban pedig még egy másik vonást, egy féligmeddig avult magyar melléknévképzőt (-is, -os) látunk. A mi már a név megfejtését illeti, ez elnevezésben egy elég szokatlan népnév, a kunok azon neve rejlik, mely legtisztább eredeti alakjában Vál-пак, magyaros szókezdettel Fái-nak hangzott és az ismert Sabartoi-a,s-faloi összeszőtt név második darabjában épen Konst. feljegyzésében maradt ránk. A nevet az oroszoknál poloivci, Freisingi Ottónál valui, falones és valwen alakokban látjuk. A Falitzis, Fal-is névalakban az a közönséges melléknévi képző van, mit mint az -os, -s képző párját, a ham-is, régi nyelvünkben ham-os, és a laj)-is, mai használatban lap-os adjectivumokból jól ismerünk. A Fül és Fül-is (ФаЦ?, ФаХлтСк;) nevek tehát jelentésükben és alakjokban, úgy látszik, a kun és kunos népnév és melléknévnek felelnek meg. Minthogy már e kettős névalakban rátaláltunk a magyar bői eredő jövevényszó. Bizonyságuk rá az, hogy a szó a törökben is megvan ! Tény azonban, hogy e kultur-szó az észak-osztják nyelv szavának : tlovi (Ahlqu. lovi = magy. ló, lov-) felhangú formája, mely hun nyelvből került magyarba, törökbe és mongolba egyaránt. ') E névről, melynek szabirok és fálok jelentése minden ostrom után is megdöntetlenűl áll, lásd vitáimat Századok, 1896. 607., 1897. 611. és 699., 1899. 9. és köv. 11.