Századok – 1907

Történeti irodalom - Kovács Dezső: Beniczky Péter élete és költészete. Ism. Gálos Rezső 562

TÖRTÉNETI IRODALOM. 563 lóczi gazdálkodása : azok az évek (1646—1648), melyekben már a meglett férfiú — egy rendkívül derék, jó ember »vonzó, férfias, becsületes« egyénisége — lép szemünk elé. Pontos egymásutánban következik Thurzó Máriához való viszonyának rajza, s 1662-től pereinek talán kissé unalmas, de megbízható ismertetése. A vallásos, békéslelkű embernek boldog elégtétel lehetett élete végén, hogy a tanúvallomások neki adtak igazat, s ha az Ítéletet nem érhette is meg, nyugodt öntudattal hunyta be szemeit. Mindezt Kovács a családi levéltár adataivall) világítja meg, de a Beniczkyre vonatkozó irodalmat is ösmeri.2

) —Az életrajzban további kutatások feladata marad Beniczky születésének éve, az 1641-iki Serédy-féle útlevél története, és — last but not least, mert hiszen agglegényről, és, ha szerelmes versei nem maradtak is ránk, lyrikusról van szó — a költő szerelmi élete. Ha Kovács monographiája már ezek híján is becses és érdekes munka, kétszeresen az Beniczky költészetének helyes megítélésénél fogva. Lyrikusról van ugyan szó, de mert »verseinek tartalma nem közvet(et)len fakadt az ő lelki világából«, nem baj, hogy verseit életrajzától különválasztva tárgyalja. Ennek a résznek legnagyobb érdeme, hogy Beniczky Istenes énekei-nek megtalálja forrását Pázmány imádságos könyvében (1606). Fontos eredmény ez azért is, mert a XVII-ik század lyrájával foglalkozóknak új útirányt ad. Legnagyobb mulasztása viszont, hogy Beniczky költeményeinek a kurucz költészetre való hatását nem mutatta ki. Költőnk helyét — fejtegetései eredményeűl — úgy jelöli ki, hogy nem volt igazi költő, hanem csak korának vallásos, művelt fia, a ki »divatos szokásból« verselgetett, Balassa énekeinek, Pázmány imádságos könyvének és kéziratban elterjedt dalos-könyveknek hatása alatt. A dolgozat leggyöngébb része az, mely Beniczky példabeszédeivel foglalkozik. Kovács Dezső maga is valószínűnek tartja, hogy Beniczky példabeszédeinek forrása is Pázmány ; de a részletesebb kutatást elmulasztotta, mert »még mindig csak jámbor óhajtás egy Pázmány jeles mondásaiból és (az) általa használt közmondásokból készítendő rendszeres anthologia.« Kovács munkájától, melyben eddig is annyi újat mondott Beniczkyről, ennyit is elvárhattunk volna. De nincs is igaza ; mert azt a »készítendő« anthologiát már százhúsz évvel ezelőtt elkészítette Pázmánynak mind e mai napig legnagyobb tisztelője, ismerője és legrajongóbb híve, a magyarságában és vallásosságában hozzá ') A B. cs. It. rövidítés azonban félreérthető. ') Bibliographia, 39—40. 11. 36*