Századok – 1907

Értekezések - MARGALITS EDE: Kercselich Ádám Boldizsár 36

50 MARGALITS EDE, törvényeket, és azt vitatja, hogy a király adja a törvényt, melyet a nép helybenhagy. Werbőczi — szerinte — a királyi hatalmat árnyékká és üressé teszi ; csodálja, hogy a királyok ezt tűrték, mert hatalmukra nézve veszélyesebb a töröknél. Nagy szerencsének tartja, hogy az aranybulla 31-ik szakaszát 1687-ben eltörölték. A Tripartitumot mint polgári törvénykönyvet is ócsárolja. Bosszankodik a Vexatio dat intellectum cz. röpiraton, mely a nemesség hatalmát a királyi hatalom fölé helyezi, örül, hogy Mária Terézia egy új törvénykönyvet készül kiadni, mely Werbőczi művét feleslegessé fogja tenni. Szembetűnő, hogy e dolgozatával Kollár, illetőleg Mária Terézia terveit igyekezett előmozdítani. De insulae Vegliae ad Venetos devolutione. (U. o. S. M. 10. B. 28.) A bevezetésben elmondja, hogy a bécsi udvar rossz néven vette, hogy Lucius Velencze jogait vitatja, s felhívta Ritter-Vitezovicsot ennek megczáfolására. Elmondja Vitezovics élettörténetét és megkezdett művét folytatja. De sacrae regni coronae sive ecclesiae Hungaricae ecclesiastico iure. (U. o. 12 1.) A vége hiányzik ; valószínűleg előmunkálat Sublimium potestatum cz. művéhez. De episcopatu Svidnicensi. (U. o. 9 1.) A görög egyesültek horvátországi püspökségéről szól. Értékes munka. Valószínűleg válasz a kamara részéről Klobusiczkyhoz intézett kérdésre 1775-ből. Privilegium Andreae regis 1217 ex transseripto capituli Chasmensis. (U. o. 7 1.) Pótlékokat tartalmaz a zágrábi püspökség és egyház történetéhez. Nem teljes. Epistola de limitibus Licae et Corbaviae. (U. o. 4 1.) Nem teljes munka. De sublimium duarum in mundo potestatum fundamento et concordia. (U. o. 115 1.) A munkát Ferencznek, Mária Teréziának és II. Józsefnek ajánlja. A bevezetés érdekes Kercselich életrajza szempontjából, mert megvilágítja Kollárhoz, Branjughoz és Marcellovicshoz való viszonyát. A munkában tüzetesen szól a magyar királyok egyházi főkegyúri jogairól, továbbá ősi törvényhozói hatalmukról, a mit a Tripartitum felfogásával szemben védelmez. Ad Dei glóriám episcopatus Pente- seu Quinqueeeclesiensis ecclesiae notitiae veteres, 1764. (Zágrábi egyetemi könyvtár, S. M. XI. D. 27. 485 1.) A pécsi püspökség története. Egy Appendix-ben Magyar- és Horvátország viszonyát tárgyalja Szent László és Kálmán korától a XV-ik századig ; részletesen szól Radó nádor okleveléről is, majd azt fejtegeti »quod très inferiores comitatus non ad Hungáriám sed ad Sclavoniam pertineant.« E munkát Klimó pécsi püspöknek ajánlotta. Az ajánlást követi az előszó, mely azért becses, mert ebben szól az ő történetírói kritikájának alapelveiről és főbb