Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - IV. Magyar rabok; magyar bilincsek - II. bef. közl. 518

TAKÁTS S. MÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 537 minden készségével... az kapu között való rabház.«1

) Szilágycseh várának 1682 évi összeírása szerint : »vagyon ezen kapu között az hidlás alatt egy tömlöcz is, papirosos ablaka kettő.«2

) Ecsed 1680-iki összeírása is így szól, de még hozzáteszi : »ezen tömlöcz mellett egy tömlöcztartóház és egy más rabtartóház vagyon.«3

) Keresztúr várában,4

) Bellatincz 5

) és Szobotisz váraiban 6

) is a kapuközben szerepel a tömlöcz. A tömlöczben mindenütt kalodát találunk. Ez a kaloda a régi magyar végházaknak jó ideig egyedüli eszköze volt a bűnösök büntetésére. Ha a legrégibb katonai büntetéseket vizsgáljuk a kisebb bűnesetekben, kalodánál egyebet nem is igen találunk. »Kezeimet, lábaimat is — írják 1542-ben — kalodában vetteti.«7

) »En is immár — írja 1566-ban Túry György a saját katonáiról — elkeserültem szegényeket temleczezni és Icaiodázni, ki miatt sokan el is futottak. «8) A végházak kalodái sokfélék voltak. A legközönségesebb volt a kézi kaloda, 1—12 ember számára. Trencsén urbáriumában olvassuk pl. 1588-ban : »Minden faluban legyen kézi kaloda tizenkét emberre való, azokon vasreteszek legyenek és lakatok, kit betesznek, hogy belakatolhassák.«9) Debreczen jegyzőkönyve mondja 1638-ban : »Mivel Csáni János az czéhmestereket tolvajoknak mondotta, nyelvén maradt ellenek. Azért az henger (henker : hóhér) vessen fogót az nyelvére és vigye ki az plengerhez s ott kiáltassa meg véle, hogy az ki olyan dolgot cselekednék, hogy mást gyalázatos szóval illetne, olyan büntetése lenne. De mivel Csáni könyörög s mások is mellette esedeznek, hogy henger kezébe ne adják, mert az czéhből kiesik, az előbbi büntetést mitigálták ilyenképpen, hogy harmadnapig tartassék az templom előtt való kalodában, henger kezében nem adatik.«10

) Kézi kaloda volt Komáromban is. 1643-ban pl. ezt írják : »jövő vasárnap reggel az kézi kalodába tévén kezeit nyakastól, tizenkét óráig ott szenvedjen.«1

1

) A régi összeírásokban előfordúl a hosszú kaloda is, minden ') U. o. fasc. 78. nr. 29. Homonna, 1684. -) Közös p. ü. lt. fasc. 15483. Urbar über Sehloss Szilágy-Cseh. •') Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 101. Ecsed, 1680. ') Közös p. ü. lt. fasc. 15431. 1669. '•) Orsz. Lt. u. o. fasc. 78. nr. 99. 1674. e) U. o. fasc. 78. nr. 42. 1670. »Kapuköz alatt egy kaloda, az kapuja deszkákkal és fejes szegekkel kiverve.« 7) Zay-ugróczi It. Missiles. s) Orsz. Lt. A kamarához intézett levelek. Palota, 1566. márcz. 25. 9) U. o. fasc. 64. nr. 35. Trencsén, 1588. 10

) Debreczen város jegyzőkönyve, 1638. 23. 1. ") Komárom város jegyzőkönyve, 4. sz. Az 1609 évi 1. sz. jegyzőkönyvben olvassuk ugyanott : »reggeltől fogva egész predikácziónak végéig az piarczi kalodában üljön az emberek láttára.«