Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - IV. Magyar rabok; magyar bilincsek - II. bef. közl. 518

TAKÁTS S. MÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 535 (bulyákat) és a szattyánbőr-készítőket tartották meg. A leányokat többnyire megkeresztelték, azután német tisztekhez adták szolgálókul. Hogy minő sorsuk volt itt szegényeknek, arra nézve megemlítünk egy esetet. Musztafa nevű töröknek leánya (Anna Mária) Wolf főstrázsamesternél szolgált Budán. Gyermekgyilkossággal vádolták, s hogy vallomásra bírják, iszonyú torturára Ítélték. Az agyonkínzott leány ártatlansága azonban fényesen kiderült. Mivel a leány a »szeretet vallását« a kínzatás alatt megútálta, nehogy ismét törökké legyen, az udvari kamara elrendelte, hogy tíz évig bilincsben ispotályi szolgálatra alkalmazzák.1) A törökök kiűzése után tehát török rab nem igen volt többé nálunk. A magyar rabság azonban nem szünetelt. Sőt igazában csak ekkor teltek meg a várak és az örökös tartományok börtönei magyar rabokkal. És e magyar raboknak rosszabb sorsuk volt a németeknél, mint a töröknél. Kiváltani nem lehetett őket ; élelmet, ruhát nem vihettek nekik. Ezt csak a török engedte meg annak idején. És a mi legfőbb baj volt, a német a magyar rabok vagyonát is elragadozta. A börtönökből kétségbeesettebb magyar hangok hallatszottak, mint egykoron Konstantinápoly hét-tornyából. »Tizennyolcz éve itt szenvedek már — írja 1715-ben Kabay Márton prédikátor bécsi tömlöczéből — az Isten szerelmére, ne hagyjanak éhen halnom !« 2

) * * * Említők már, hogy a magyar végekben a rabokat keményebben tartották, mint a török végvárakban. Még ha nem bántalmazták is őket, eleget kellett szenvedniök, mivel a magyar bilincsek legtöbbje olyan volt, hogy már viselésök is elég szenvedést okozott a rabnak. A végházak összeírásaiból tudjuk, hogy a magyar bilincseket a várhoz tartozó czigányok és kovácsok készítették.3

) Mindannyi kezdetleges, súlyos és durva jószág volt, a minek hosszabb ideig való viselése kimondhatatlan szenvedéseket okozott. Maguk az összeírások is megmondják, hogy ezen rabtartó eszközök nem annyira a rabok fogva tartására, mint inkább kínzására szolgáltak. Putnok 1576 évi összeírása pl. ezt mondja : »Instrumentum ferreum quo manicipia vexantur, vulgo vashegedü.« *) Regécz 1626—1678-ig terjedő összeírásaiban a vasbolha nevű bilincs, mint már neve is ') U. o. 1696 jan. 19-én az udv. kamara a budai kamarai administratióhoz. г) Kabay Márton a Tokay Ferencz-féle támadáskor került börtönbe mint politikai fogoly. Folyamodása 1715 aug. 7-én kelt. (Közös p. ü. lt. Hoffinanz.) 3) Csigás vagy jobbágyos kovácsoknak nevezték őket. ') Orsz. Levéltár : Urb. et Conser. fasc. 77. nr. 2.