Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - IV. Magyar rabok; magyar bilincsek - II. bef. közl. 518

MŰVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. IV. MAGYAR RABOK, MAGYAR BILINCSEK. — Második és befejezd közlemény. — Mivel a XVI. és XVII. században a magyar végházak rabokkal igen bővesek voltak, a kiváltás legegyszerűbb módja az lett volna, ha rabért rabot adnak. Maga a török nem egyszer ajánlotta a kiváltás ezen módját. Azonban a mi viszonyaink az efféle kiváltásnak sehogy sem kedveztek. A végházakban uralkodó nagy nyomorúság és fizetetlenség közepette a pénz-szerzésnek csak egy módja volt : a hadakozás. A harczban rabokat ejthettek és zsákmányt szerezhettek. De ha e rabokat a magyar foglyok kiváltására fordították volna, akkor ismét nekik kellett volna nélkülözniök. Ezért a mieink rabjaikat rendesen csak pénzért vagy áruért adták vissza. És ha a haditanács vagy a király ingyen követelte tőlök a rabokat, elrejtették őket, vagy azt állították, hogy meghaltak. Ily módon gyakran megesett, hogy régen holtaknak hitt rabok egyszerre csak levelezni kezdtek övéikkel.1) Hogy e téren a magyar katonák mennyi ravaszsággal jártak el, erre nézve felemlítünk egy esetet, mely abban az időben sok diplomácziai tárgyalásra adott okot. Szőcs (Zöch) Gergely nevű egri huszár 1567 jul. 11-én Forgách Simon egri főkapitánynyal megszerződött, hogy a budai Mojzes nevű gazdag kereskedőt kézrekeríti. »Ha ő — írja Forgách — az budai Mojzest elhozhatja, valamibe megsarczol, harmadával annak megelégszünk, az két részét neki engedjük. Ez köztünk való végezést igazán megálljuk és megtartjuk.«2) Mivel ez időben a törökkel kötött fegyverszünet még érvényben volt s a békealkudozások javában folytak, Forgách ') Cs. és kir. állami It. Turcica, 1563. Ibrahim követ többször közbenjárt Ferdinánd királynál, hogy Kávássy László (Perényi Péter porkolábja) bocsátaná el Ozmán nevű rabját. A felelet mindig az volt, hogy Ozmán meghalt. 1563-ban azonban a holtnak hitt Ozmán levelet írt haza s kérte kiszabadítását. ') Az eredeti szerződés a Forgách-levéltárban, a Nemzeti Muzeumban.