Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - III. bef. közl. 502

516 IIÖKK JÓZSEF. És látta fáradozásainak eredményét, látta a megyék egyetértését. De csak látta, mint egykor Mózes az Ígéret földjét, mert mikor a kassai és breznóbányai gyűlések eredménye felett örvendezve, Pozsonyból 1670 febr. 13-án hazafelé Sopronba utazott, Nezsideren gutaütés érte, mely kioltotta a haza javáért fáradhatatlan munkásságban töltött életét. Az »interessatusok« s általában a protestánsok azt hitték, hogy Yitnyédyt megmérgezték, mert széles körökben ismeretes volt az az öröm, melylyel Bécsben Vitnyédy halála hírét fogadták ; később pedig ellenfelei azt fogták rá, hogy öngyilkossá lett. De sem az egyik, sem a másik hír nem volt igaz. Az azonban tény, hogy alig ért halálának híre Bécsbe, midőn a kormány febr. 16-án elrendelte, hogy irományai foglaltassanak le.i) Vitnyédyt Sopronban 1670 febr. 23-án temették el fényes egyházi szertartással, a hívek nagy seregének jelenlétében. Keczer Menyhért, midőn meghallá Vitnyédy halála hírét, fájdalmas hangon felkiáltott : »Isten úgy segéllyen, ha nem szégyenleném, mingyárt gyászban öltözném és úgy gyászolnám Vitnyédy Istvánt, kit fölötte igen szánok, mert nem volt annál confidensebb jobb barátom soha is !«2

) És ezen szavak eléggé jellemzik Vitnyédynek viszonyát a legtöbb magyar úrral és köznemessel szemben. * * * Nem folytatom tovább az összeesküvés részleteinek elbeszélését. A kiről szólni akartam, Vitnyédy, nincs többé az élők sorában. Az összeesküvés történetét alaposan és részletesen megírta Pauler Gyula sokszor idézett művében. De azt még fel kell említenem, hogy a Nádasdy, Zrínyi, Frangepán, Petrőczy stb. ellen folyt perekben a legsúlyosabb vádpontok egyike volt az, hogy tudtak Vitnyédy tervéről, tervezett merényletéről Leopold ellen s még sem jelentették azt fel, sőt Petrőczy Vitnyédy szándékát még előmozdítani is igyekezett.3) ') Orsz. Levéltár : N. R. A. fasc. 1737. nr. 1. Inquisitiones in comitatibus Sáros, Zemplin, Scepus peractae, 1670 szept. 16. Lenczovicz György szepesi kanonok (33-ik tanú) vallotta: »quadam vice audivisse ex ore praedicantis oppidi Olaszi, nomine Danielis Klesch, quod idem praedicans narraverit post mortem Stephani Vitnyédy literas eiusdem defuncti extradatas ad requisitionem Suae Maiestatis, inter quas etiam praefatus praedicans jactavit etiam suas litteras repertas fuisse, sed in illis aliud non contineri, quam notanter haec verba : Galium remotum amo, aut Ave vicinum cane.« 2) Orsz. Levéltár : N. R. A. fasc. 1737. nr. 1. Inquisitiones stb. 1670 szept 20. Segnyei István (148-ik tanú) vallomása. 3) Pauler id. m. II. 153—154. 167. 233. 334—335. 11.