Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - III. bef. közl. 502

MÜZSAJI VITNYÉDY ISTVÁN. 509 hogy vejét, I. Rákóczy Ferenczet, bevonta a szövetségbe. A tizenhárom vármegye tovább zajongott s oly éles hangú feliratot küldött a királyhoz, hogy a két helytartó, Nádasdy és Szelepcsényi, csak enyhítve adhatták elő tartalmát a királynak. Az 1668 év nagyon rosszúl kezdődött az összeesküvőkre nézve. Jan. 19-én szerződés jött létre a franczia király és I. Leopold között Spanyolországra nézve s ennek következtében a lengyel segítségről sem lehetett többé szó ; 1668 febr. 23-án pedig Apaffynak követe, Inczédy jelentette, hogy a török nem hajlandó a magyarok kedveért a császárral kötött békét megszegni. Maradtak tehát a magyarok magukra hagyatva. Wesselényi özvegye, Széchy Mária, ekkor 1668 jul. 20-ra Stubnyára hívta a szövetségesek fejeit. Itt komolyan szóba jött a fegyveres felkelés, a melynek előkészítésére a jelen voltak a többi szövetségeseket a nádorné által aug. 18-ra Szendrőbe hívatták. Aug. 18—20-án Szendrőn csakugyan megtartatott a gyűlés, melyen igen sokan vettek részt. Ott volt Vitnyédy is. A protestáns többség — aligha Vitnyédy minden érdeme nélkül — azt határozta, hogy ismét Apaffyhoz forduljanak, a ki máris megütközött azon, hogy »a magyarok, bár sokfélét üzenget Thökölynek, mitsem felelnek.« Többen a hevesebb vérű köznemesek közül (Nagy Ferencz és társai) el voltak határozva rögtön fegyvert fogni, de nem volt pénzök. Hogy pénzt szerezzenek, a pénzes Szelepcsényi érseket akarták kézrekeríteni s a szept. 11-én Bécsbe küldendő x) körmöczi pénzt útközben elfogni. Mikor épen erre készültek, Iványi Fekete László 1668 szeptember havában Pozsonyban az egész összeesküvést felfedezte Szelepcsényinek. Feketének vallomását azután szept. 8-án megerősíté Barkóczy István. Szelepcsényi az áruló Feketét elvitte a császárhoz s mindent felfedezett előtte. Azok közé, kiknek rögtöni2) elfogatását ajánlá Szelepcsényi, tartozott Vitnyédy is. Szept. 30-án csszeült Ebersdorfban a császár legmeghittebb embereiből álló titkos udvari tanács, mely abban állapodott meg, hogy nem kell semmit sem elhamarkodni, hanem tovább kell kémkedni. a török Állát, hogy sem az misét vagy az német Berdót '!« Juramentum domini Adami Balassa cum fassionibus eiusdem. » Quoad nonum : Ex vulgari fama audivit, quondam Stephanum Vittnyédy factum in eodem puncto declaratum commisisse.« i) Orsz. Levéltár: N. R. A. fasc. 1737. nr. 1. Inquisitiones in comitatibus Sáros, Zemplin, Scepus peractae, 1670 szept. 8. Gyöngyössy István (117-ik tanú) vallomása. =) Pauler id. m. I. 205—209. U.