Századok – 1907

Tárcza - Vegyes közlések - Szent István király családi összeköttetéseiről (Nagy Géza) 468

TÁRCZA. 469 földjén kiterjeszsze. Ez az átalakulás csak az Athleidáról szóló elbeszélés kifejlődése után történhetett, a mikor t. i. Szent Istvánt megtették Boleszlav consobrinus-áimk ; mivel pedig a csehek meghódítása helyett is a cseh rokonságra és segítségre hivatkoznak : bizonyos, hogy az átalakulás időpontja csak a XIII. század vége felé következett be s Fekete Lesko krakói és sandomiri herczeg nejének, Grifinának környezetéből indult ki 1279—1288 között, tekintve, hogy Grifina IV. Béla királyunknak unokája, Kunigunda cseh királynőnek pedig nővére volt. A régebbi felfogás és a kamenci stb. évkönyvek közti átmenetet az u. n. Varsói krónika tünteti föl, mely még felhozza, hogy Szent István idejében a Dunáig terjedt Lengyelország határa, de már úgy adja elő a dolgot, hogy a határt István és avunculusa Mesko, barátságos határjárás útján állapították meg ekképen. Ilyen tévedések, félreértések és ferdítések után az Athleidáról szóló adat hitelességéhez is sok szó férhet. Bárhonnan vették is a XIII—XIV. századi krónikások, bizonyos, hogy a Jesse magyar királyival kötött házasságot már ők toldották hozzá, a mi világosan kitűnik a XIII—XIV. századbeli kiejtésnek megfelelő Jesse névalakból. Mivel pedig Hartviknál Szent István anyjának sem nevét, sem származását nem találták, könnyen ment a további magyarázat, hogy Athleida volt István anyja, kinek történetébe azután bele viszik Hartvik után azt a legendát is, hogy álmában megjelent neki Szent István vértanú s megjósolta, hogy fiat fog szülni. A XIII—XIV. századi krónikák régi forrása tehát csakis név nélkül említhetett valamely magyar herczeget, a ki nőül vette Mesko soror-áX vagy talán inkább — Krakó akkoriban a csehek birtokában lévén — sororgiaját, sororia-ját, tehát Ducange szerint a neje nővérét ; s ha Géza helyett öcscsét Mihályt tartjuk ezen magyar berezegnek, erre nézve felhozható fiainak és egyik unokájának cseh-lengyel (inkább cseh mint lengyel) neve : Vladiszlav (calms vagy magyarul zaar Ladislaus), Vazul, vagy Mügeln és egy lengyel krónika szerint Vanzul, azaz Venczel, és Bonuzulo vagy Boleszlav, a mi arra mutat, hogy anyjuk a cseh vagy lengyel fejedelmi házból származott. Az egykorú Thiethmárnak oly pontos és részletes adatai voltak Mesko és Chrabry Boleszlav családi viszonyairól, hogy okvetetlen tudnia kellett volna Athleidáról, ha csakugyan nővére lett volna Meskonak s nagynénje Boleszlavnak. De sem akkor, mikor a pannóniai király avunculusáról, sem mikor Deserix (Géza) nejéről beszél, egy árva szóval sem czéloz a Boleszlavval való rokonságra. S épen ezt a Thiethmártól nem tudott részletet hozzák fel a 300 évvel későbbi lengyel krónikák, ellenben nyoma sincs náluk Thiethmár azon adatainak, hogy Mesko másodszor is megnősült s Boleszlavon kívül még három fia volt, Boleszlav pedig három nővel kelt egybe, a két elsőt elűzte s II. Mesko csak a harmadik feleségétől született stb. A mily részletesen, sőt