Századok – 1907

Történeti irodalom - Kálmán Dezső: A gyönki ev. ref. gymnasium története. Ism. Békefi Remig 453

TÖRTÉNETI IRODALOM. 453 óvatos és előzékeny ; tekintettel Husrevnek befolyására a szultánnál, nem akarta megszakítani vele a jó viszonyt. Sokáig tűrte a bosnyák alattvalók pusztításait Szlavóniában, s csak 1536-ban, midőn bíre járt, hogy egész csapat török készül Szlavóniába betörni, szólította fel erélyesen, hogy alattvalóinak rablókalandozásait akadályozza meg, mert ellenkező esetben kénytelen lesz a békét megszegni. E pár adatból is látható, hogy a levéltárak — ide értve a zárai, velenczei és raguzai levéltárakat is — és a megjelent anyag átkutatása után Husrev bégről kimerítő életrajzot lehetne írni. E nagy anyag mellőzése természetesen hiányossá teszi Mehmed Spaho munkáját. De a szerző nem is akarta a nagy béget mint történeti alakot bemutatni, hanem csak mint Bosznia kormányzóját, a ki intézményei által biztosította ott a mohamedanismus fenmaradását. E szempontból mindenesetre megoldotta a maga elé tűzött feladatot. Igen kívánatos lenne, hogy a bosnyák mohamedán ifjúság komoly része behatóan foglalkozzék hazája múltjával. Bosznia ifjúságának az az előnye, hogy mind a két világnézletet, nyugat és kelet nézőpontjait alkalma van megismerni. JUNGERTII MIHÁLY. A gyönki ev. ref. gymnasium története, 1806—1900. Az ig. tanács megbízásából írta Kálmán Dezső. Szegszárd, 1905. Molnár Mór kny. 8-r. 407 1. Ez a munka a gyönki ev. ref. gymnasium száz éves fennállásának emlékére készült. A szerző a történetírást nem vallja szakmájának ; műve megírására »azon lángoló szeretetből« vállalkozott, — úgymond — »a melylyel a gyönki gymnasium iránt viseltetik.« (407. 1.) Nem is találjuk ezen munkában a szigorúan tudományos módszer nyilvánulását, hanem inkább az adatok gyűjtését és közlését. Megtudjuk belőle, mily szerény kezdettel indult meg ezen iskola élete 1806-ban Nagy-Székelyben ; miként telepedett át 1812-ben Gyönkre, s itt lelkes emberek és nagylelkű pártfogók buzgalmából miként fejlődött és élt a XIX-ik században. A gyönki gymnasium fontosságát protestáns és magyar szempontból mindenkor érezték, s ez magyarázza meg azt a szakadatlan gondosságot és áldozatkészséget, a mit ezen iskola érdekében szüntelen tanúsítottak. A szerző az iskola életére vonatkozó régibb följegyzések lenyomatása után, 1867—1868-tól kezdve minden iskolai évről közli az Értesítőkben szokásos kimutatásokat ilyen czímek alatt : a fentartó testületi választmány ; az iskolai szék ; tanári szék ; a tanári kar és működése ; taneszközök ; tápintézet és