Századok – 1907

Történeti irodalom - Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd jelentései és térképei Budavár 1684–1686-iki ostromairól; visszafoglalásáról és helyrajzáról. Ism. Károlyi Árpád 443

444 TÖRTÉNETI IRODALOM. 444 élénk érdeklődéssel vettem a kiadványt kezembe. Sajnos, hogy ezt az érdeklődést, elolvasása után, nem kisfokú csalatkozás váltotta föl, melyet csak az a kései vigasz ellensúlyoz bennem, hogy Marsigli ezen itt publikált irataiért — melyek a kiadvány egyik főrészét alkotják — ugyan kár lett volna Bolognába fáradnom. Egynek kivételével, melyről alább lesz szó, ezek az iratok bizony édes-keveset érnek, — föltéve, hogy nem Marsigli szempontjából tekinti őket az ember. Hiába vannak ügyesen, írójuk élénk eszéről tanuskodóan megírva, ha csak általánosságokban mozognak, a mikből az, a ki az 1686-iki ostrom történetéhez olyan anyagot használt föl, mint a minőt nekem volt szerencsém fölhasználhatni, alig okult volna. Még az az egy-két érdekesnek látszó részlet-adat is, hogy p. о. a vár falai az ostrom előtt az 5 (öt) öl magasságot nem haladták meg s hogy az ágyuk és aknák ezt a magasságot a bevétel napjáig másfél ölnyire törték le (52. 1.), ez az egy-két részlet is átlagos természetű, s ezért, ha tán nagyban -egészben (a hol kevésbbé van rá szükség az ostromkritikánál) helyes is : már ott, a hol (mint az északi várrész közbülső fala előtt) hat ölnyi mélységű árokról van biztos tudomásunk, meg nem állhat. Ismétlem, Marsigli e jelentéseinek és emlékiratainak a monographista szempontjából semmi különös vagy viszonylagos értéke nincs, s ha mégis azt mondom, hogy nem ártott, sőt helyes volt ez iratokat közzétenni, ehez a megokolást számuk csekély voltából, meg abból a körülményből merítem, hogy a később !) nagynevű Marsigli irodalmi hagyatékának idevonatkozó része ezzel megszűnt történetírásunk előtt rejtély lenni. Az a kivétel, melyre föntebb utaltam, a 34—42. lapokon közölt jegyzék. Ebben Marsigli Buda figyelemreméltóbb épületeit írta össze a vár visszavételekor. Munkám hatodik fejezetéhez ezt a jegyzéket valóban nyereséggel használhattam volna föl ; mert adatai azt a képet, melyet Budáról mint városról a munka oeconomiája szerint adhattam,2

) teljesebbé és élénkebbé teszik vala. Olyan mecsetekkel, kolostorokkal, fürdőkkel s más építményekkel találkozunk itt e jegyzékben, melyeket eddig nem ismertünk ; noha az igazság kedvéért nem árt megemlíteni, hogy a fürdők, különösen azonban a mecsetek^ egyike-másika kétségkívül jelentéktelen tákolmány volt. Ennyit az iratokról. *) Az 1684—86 évekbeli, még'kiforratlan Marsigli T[működése én rám, legalább némileg, bizonyos, az akkori internationális olasz intelligentiánál nem épen ritka >>stréberség« benyomását teszi. s) A fősúlyt természetesen annál a fejezetnél is Budára mint várra (erődítményre) kellett fektetnem.