Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - IV. Magyar rabok; magyar bilincsek - I. közl. 415

MÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 421 sázával dicsekedőknek nem egyszer keservesen " kellett fizetniök kegyetlenségükért. Kerecsényi László társai pl. mind megszabadultak a rabságból, de őt megölték, mert a török rabokat egész életében kegyetlenül kínozta. De nemcsak egyeseknek, hanem egész végházaknak elvesztése is nem egyszer a rabok kínzásának lőn gyászos következménye. A török pasák leveleiből pl. határozottan kiolvashatjuk, hogy Szigetvár kétszeri ostromlása, Eger várának megszállása és elfoglalása a bosszú műve volt. A szigeti vitézek Dersfy, Tahy, Kerecsényi, Horváth Markó és Zrínyi Miklós főkapitánysága idején kimondhatatlan károkat okoztak a törököknek. Seregével volt ott mindig török rab és rabnő, a kikkel nem egyszer ugyancsak keményen bántak. Sziget elfoglalása előtt való esztendőben (1565) maguk a királyi biztosok jelentették, hogy csupán Zrínyi Miklósnak százezer frt értékű rabjai vannak ; és Zrínyiről tudjuk, hogy hirtelen haragjában ugyancsak meg-megkínoztatta őket. Szigetre és Sziget magyar hadi népére e miatt a törökök rettenetesen haragudtak. A budai pasák levelei, azután a békességkötésre vonatkozó hivatalos iratok telve vannak a legerősebb panaszokkal a szigetiek ellen. A törökök a XVI-ik század közepétől kezdve állandóan sürgették, hogy a király Sziget várába német kapitányt és német hadi népet helyezzen. Ezektől ugyanis a törököknek semmit sem kellett tartaniok. Sziget első nevezetes megszállásakor (1556) Ali budai pasa világosan megírta, hogy Szigetvárt a föntebb említett okból ostromolja, s addig nem is hagyja abba az ostromot, míg a vár magát meg nem adja. Csak a minap is — írja Paksy János komáromi főkapitánynak — »harmincz török asszonyállatnál többet vittek be, most azok ott sírnak-rínak.« *) Eger hadi népe még több kárt okozott a töröknek. Az 1552 évi ostrom után Eger volt a leghíresebb magyar vitézek otthona. Itt szolgáltak a legszívesebben, mivel az egész országban Eger várában volt a legjobb és legbiztosabb fizetés. A vár tartományának még a XVI-ik század végén is 70—80,000 frtra rúgott az évi bevétele. Azonkívül Eger vidékén majdnem mindegyik tisztnek és főlegénynek volt egy-egy faluja vagy pusztája. A vitézek rendes fizetést kapván, csakis a harcznak éltek. És harczoltak, kalandoztak örökké, háborúban és békességben egyaránt. Ily módon annyi török rab gyűlt össze Egerben, hogy a foglyok némely évben több ezer kenyérrel többet fogyasztottak, mint a várban levő katonák. Még egy-egy közönséges főlegénynek is volt 8—10 török rabja.a

) Az 1569 évben pl. a konstantinápolyi rendkívüli követ, Hosszutóthy György jelenti, hogy az egriek csupán a nemrég megkötött Cs. és kir. állami It. Hung. 1656. -) Közös p. ii. lt. Andrássvana. — E gyűjteményben van több egri vitéznek végrendelete. Rabjaikról épen úgy intézkednek, mint egyéb javaikról.