Századok – 1907

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Cum Deo pro Patria et Libertate 385

CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE. 395 megszilárdítására kérte a franczia és az angol királyokat, a kiket felvilágosított, hogy az aranybulla a fölkelés jogát is biztosítja a szabadság ellen cselekvő uralkodókkal szemben.1

) Az orosz czárt szintén figyelmeztette, hogy Magyarország nem mondhat le szabadságának egyetlenegy fontjáról sem, mert egy sincs, mely törvényes nem volna és a melynek megadására az uralkodót saját hite nem kényszerítené. A magyar nemzet el van szánva, hogy inkább fegyverrel nyomják el, mint hogy szabad akaratából, szántszándékkal hajoljon rabigába.2

) Maga utasította törökországi követét, magyarázza meg a pasáknak, hogy hazánk szabad ország és nemzet lévén, nem függ tőle sem, a fejedelemtől, s hála Istennek, még nincs kötél a nyakunkon ! 3) Mindazáltal »a haza megbecsülhetetlen arany gyapjának megnyeréséért« nem idegen hadakkal jött be, hanem azért nyúlt fegyverhez, mert a haza törvényeinek, kiváltságainak, szabadságainak és diplomáinak elhatalmasodott letapodását, összeszaggatását és felforgatását a hazafiakkal együtt kimondhatatlanul megsértődve, tovább nem nézhette.4

) Hiszen a természet úgy rendelte, hogy a magyarok nemes elméje el nem szenvedheti a bosszúságot, és a szabadságban született haza szabad tagjai szolgai állapotba vettetvén, nehezebb dolognak tartják azt a keserű halálnál.5

) Mivel az osztrákok az ország ősi szabadságának mindenkor csalárd és veszedelmes mesterségeket készítettek, hazánk »megsebesült szabadságának mostohakézzel enyhíttetett sebhelye . . . fegyverrel kíván elvágatni.«8

) De keresztyén hazafiúi indulatában nem vérontást szomjazó, hanem békességes szabadságot óhajtott.7

) Mindvégig vallotta, hogy a békesség örökre össze van kötve a szabadsággal s egész tehetségével ezen az alapon kereste a haza boldogságát és szabadságát.8) Azonban ők nem foghatnak fegyvert mindennap ; száz év óta ez már a hetedik forradalom s való') Rákóczi önéletrajza, 131. *) 1708 okt. 25. Arch. Rák. II. 362. ») 1709 jun. 24. U. о. II. 490. 4) Károlvi Sándor Pálffyhoz, 1710 decz. 20. Károlyi önéletírása, II. 223—224. 5) 1703 jun. 7. Manifestum, 25. «') U. о. 4—5. ') Arch. Rák. I. 454. s) 1710 decz. 26. Károlyi önéletírása, II. 227.