Századok – 1907
Tárcza - Jelentés a M. Történelmi Társulat 1906 évi munkásságáról 366
TÁRCZA. 367 az alapszabályok némely szakaszainak oly irányú módosítása tette szükségessé, hogy a társulat ügyei iránt való érdeklődés már-már sajnosan tapasztalt hanyatlása meggátoltassék s a rendes ülések számának leszállításával azok látogatása a minden oldalról túlságosan elfoglalt tagokra nézve megkönnyíttessék. A javasolt módosítások fölött a február 15-iki rendes közgyűlés döntött véglegesen, s a módosított alapszabályok — miután a belügyminiszter jóváhagyásával megerősíttettek és a választmány az ügyrend megfelelő átdolgozásáról is gondoskodott — az elmúlt őszszel léptek életbe. Azóta tartottüléseink nagyobb látogatottsága az új rend czélszerűségét igazolja. Felolvasásaink során a január 4-iki r. vál. ülés alkalmával Dézsi Lajos tagtársunk egy XVII. századi magyar nyelvű iskoladráma töredékét ismertette. A dráma bizonyára politikai czélzattal, az egykorú események hatása alatt készült s Bécs felszabadulását az 1683. évi török ostrom alól hozta színre. Bécs sorsát Magyarországon is feszült várakozással kisérték akkor, s ennek érdekes emléke az ismertetett szindarab-töredék, melyet a Radvánszky család levéltára őrzött meg számunkra. Dézsi Lajos ismertetése az Irodalomtörténeti Közleményekben (XVI. 1906. 42—52. 11.) látott napvilágot. — Február 15-én tartott közgyűlésünkön Csánki Dezső olvasott fel Szilágyi Erzsébet budai nyaraló palotájáról egy becses helyrajzi dolgozatot, melyet Kuncz ispán majora Budán czím alatt közlönyünkben olvashattak t. tagtársaink. Csánki dolgozatát egyébiránt — tekintettel arra az üdvös mozgalomra, mely Mátyás király anyja palotája történelmi nevezetességű helyének emlékkel való megjelölése érdekében a székesfőváros első kerületében támadt, s reméljük, még el nem aludt — különlenyomatban is közrebocsátottuk. — A márczius 3-iki választmányi ülésen Takáts Sándor eddig felhasználatlan levéltári adatok alapján a magyar és az erdélyi udvari kanczelláriák bécsi palotáiról értekezett ; április 5-én pedig Szentpétery Imre tagtársunk olvasta fel A történettudomány objectivitásának kritikája czím alatt írt s élénk figyelmet keltett történet-elméleti tanulmányát. Mind a két dolgozat megjelent a Századok mult évi folyamában. — Május 3-án Kammerer Ernő a gróf Zichy család Okmánytárának hetedik és tizedik kötetét mutatta be, illetőleg ismertette, mely kiadványainkról bővebben alább szólok. — Deczember 6-án tartott választmányi ülésünkön Szabó Dezső társunk felolvasása : A magyar országgyűlések 1516—1518-ig, került napirendre ; egy részlet a szerző készülőben levő nagyobb történeti munkájából, mely a Mátyás halála után bekövetkezett bomlás korszakának országgyűléseit öleli fel, s a melynek az 1519—1524 évekre terjedő részét már előbb önállóan kiadta.1) Ismertetését olv. Századok, 1905. 55. 1.
