Századok – 1907

Történeti irodalom - Schuster Georg: Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXVII. Jahrg. Ism. Mangold Lajos 354

360 TÖRTÉNETI IRODALOM. 360 iránti háláját, abbeli engedménye fejében, hogy Miksa főherczeg mindkét szín alatt áldozhasson ; de Ferdinánd hozzátette, hogy Miksa minden igyekezete mellett mostanáig még nem igen adta jelét a tartós javulásnak. 1563 május-havában végre javulást jelenthettek Rómába. Miksa ugyanis esküvel fogadta, hogy mindig hű marad katholikus hitéhez. — A Nuntiaturberichte aus Deutschland másik új kötete gróf Portia Bertalan jelentéseit tartalmazza az 1574—1575 évekből.1) Ezek közül az egész keresztyén világot foglalkoztató török háborúról szóló jelentések érdekelnek bennünket. Három nuntius : Delfino, Portia és Gropper fáradozott a curia nevében, hogy a német fejedelmeket és rendeket tétlenségükből felrázzák s a pápával, II. Fülöp királyival és az olasz fejedelmekkel kötendő liga megalkotására rávegyék őket. (II. 526.) — Likowski poseni felszentelt püspök, Jedzink által németre lefoidított művében (II. 92.) kimutatja, hogy nem a jezsuiták voltak a katholikus és a görög nem egyesült egyház között létesített u. n. bresti unió értelmi szerzői, hanem maguk a ruthén püspökök. — Razzi raguzai történetírónak Rudolf korában (1595) megjelent monographiájából Gelcsich rendezett a minap új kiadást. — Loebl (Prágában) folytatta a tizenöt éves török háborúról megindított alapos czikksorozatát, de még csak az 1592 év hadi eseményeinél tart. Oklevélfüggeléket is közöl, szintúgy lajstromot a török végvárak őrségeiről. (II. 103.) — Sas, a bakoviczei jezsuita gymnasium tanára, lengyel nyelven írt az 1600 év körüli erdélyi, moldvai és oláhországi véres eseményekről. (II. 530.) — Érdekes munka a Chrousl szerkesztésében megjelent új (9-ik) kötet a Briefe und Akten des dreissigjährigen Krieges cz. vállalatból. (II. 104.) Megtudjuk belőle, bogy Rudolf császár nem tudott megnyugodni letételében. Hogy Mátyáson bosszút álljon, adott szava ellenére a passaui rabló zsoldosokat bérelte fel Mátyás ellen, mely banda azután 1610-ben karácsony táján tényleg be is tört Felső-Ausztriába. Rudolf hízelgett a cseheknek, kedvezett a cseh és német városoknak, sőt a protestáns unióval is kezdett kaczérkodni ; ámde szerencsétlenségére a protestánsok nem bíztak benne, a bajor Miksa pedig süketnek tetteté magát. Ily viszonyok között igaza volt a franczia követnek, midőn Rudolf helyzetét e szavakkal jellemezte : »il est à la veille de sa totale ruine.« A kötet a legnagyobb zavarokkal küzködő prágai udvarban szereplő lakájokat és alchymistákat is bemutatja. A császári kamara Ínséggel küzdött ; a titkos tanácsot Rudolf feloszlatta és a katholikusok bámulatára a braunschweigi herczeggel meg protestáns tanácsosokkal töltötte be a helyeket. Az örökösödés kérdését sem sikerült még megoldani. E tekintetben a Lisja és az Unió egyetértve, Miksa főherczeggel rokonszenr) Erről is olv. Századok, 1906. 558. 1.