Századok – 1907

Történeti irodalom - Schuster Georg: Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXVII. Jahrg. Ism. Mangold Lajos 354

358 TÖRTÉNETI IRODALOM. 358 jog alapföltételét, a birtokhoz kötött honvédelmi kötelezettséget. Csakhogy a lengyeleknek a hűbériség nem volt ínyökre s már 1416 óta igyekeztek egyesek kibújni alóla. — Kivándorló szepesi németek csodatevő szentképeket vittek magokkal Neumarkt vidékére. (II. 87.) — A XIV-ik században egyrészt Krakó, másrészt Kassa és más felvidéki magyar városok között folyt kereskedésről újabb adatokat közöl a krakói Akadémiának Kutrzeba által szerkesztett új vállalata. (II. 91.) — Vájjon Zeumer hírneves germanistának a Pfahlbürgerekről írt tanulmányát ismertették-e jogi szaklapjaink ? -—nem tudom ; e helyen beérhetem annak feljegyzésével, hogy Zeumer szerint a szó az ó-német balo- v. palo-ból származik, mely = hamisság, koholtság. Folytatólag Valborger (ficti cives) alatt azokat a városi lakosokat kell értenünk; a kik mindamellett, hogy részük volt a polgárokat megillető jogokban, mégsem igazi polgárok, hanem valamely földesúri hatóság alá tartoztak. — A német irodalomban egyre kisértő Roland-szobor kérdéshez Heldmann, Jostes és S ellő szóltak hozzá. (II. 242. 341.) Heldmann meglepő fordulatot adott a dolognak. Szerinte a Roland-szobrok (szobrocskák) őseit a népünnepélyek alkalmával használt, fából készült, tengelyök körűi forgó Rolandbábokban kell keresni ; ezek helyét idők multával kőből készült, maradandó becsű szobrok pótolták, mint a városi autonómia symbolumai. Az első brémai Roland-báb pl. 1366-ban elégett, a negyven év múlva, 1404-ben leleplezett monumentális (a birodalmi paizszsal ékesített) Roland-szobor pedig már a császári kiváltságokkal felruházott város jelképeűl szolgált. — A Hedvig lengyel királyné koronája néven ismeretes műremeket Koehler tényleg Hedvig tulajdonának tartja, míg Lepszy krakói műtörténész III. Zsigmond kólából származtatja. (II. 335.) — Ugyancsak Lepszy a krakói aranyművesekről közzétett tanulmányában (II. 83.) Matis Stoss, másként Matis Schwab nevét is felemlíti, Stoss Veit testvéröcscsét. F.z a Mátyás az erdélyi Harrow községből került Krakóba, öcscsének fiai pedig Meggyesen, Segesváron és Beregszászon telepedtek le. Daun, Stossról irt új monographiájában ^ ezt nem vette kellő figyelembe ; szerinte a hírneves művész bölcsejét nem magyar földön, hanem Nürnbergben ringatták. — Ki szerkesztette Zsigmond császárnak u. n. Rejormatio-]ébt ? e kérdés még mindig homályos. W erner a gazdag Gossenbrot augsburgi patrícius köréhez tartozó Eber Valentin városi írnokban keresi a szerzőt, a mit Koehne tagad. (II. 414—415.) — Windeke-xő\ csak apróbb dolgozatok jelentek meg. Ennek az ember-Erre nézve olv. Kropf Lajos czikkét : Századok, 1904. 791. 1. Riedl Frigyes ezikkét : Budapesti Szemle, 325. fűz. 1904. 143. 1. — Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbiirgische Landeskunde, 1905. 11. 1.— Művészet, 1904. 65. 1.