Századok – 1907

Történeti irodalom - Görög Imre: Gróf Zrinyi Miklós a költő mint államférfi. Ism. Šufflay Milán 352

TÖRTÉNETI IRODALOM. 353 is a könyvecske tudományos jellegét, meg van lepetve, mert Széchy Károly műve után kap egy dissertatiót, az öt kötetes életrajz után egy vékony füzetet, még pedig egyetlen új adat nélkül. Kíváncsian pillant bele, bogy lássa, minő okok bírták a fiatal szerzőt arra, hogy munkája megírásához fogjon ; és ezek­nek az okoknak megismerése teljesen igazolja a szerző merésznek látszó vállalkozását. A füzet t. i. nem történeti tények megállapítása czéljából van írva, hanem érdekes kijegeczesedése a szerző lelke és elméje forrongásainak, melyeken a nagy történetírók és a történet-bölcsé­szet tanulmányozása közben átment. Előttem szinte világos, hogy elragadtatva Carlyle hősei által, a hazai történelemben keresett oly alakot, a kit hős gyanánt lehetne felfogni. Kereső szeme Zrínyin akadt meg, a ki »magyar államférfi a szó teljes, tragikus értelmében ; tragikuma ott fakadt a nemzeti lét gvökér­száíain.« (60. 1.) Ez a könyvnek conclusiója, és azt hiszem, hogy ehez csak az értekezés megírása, nem conceptiója alkalmával jutott, mert ebben már a Carlyle felfogásával ellentétes áramlat hatása érezhető, mely azonban nem zavarja a választékos nyelven írt kis mű öszhangját, minthogy Zrínyi a milieu-je .miatt nem szűnik meg hősnek lenni, hanem még jobban emel­kedik. A ki így fogja fel Zrínyit, attól talán azt is lehetett volna várni, hogy a Zrínyi-ősök életrajzai alapján olyas biologiai fel­adathoz nyúljon, a milyet Károlyi Árpád Bocskayra nézve óhaj­tott, hogy t. i. bevilágítson »ama felmenő nemzedékek egyéni­ségeibe, a melyeknek húsából és véréből, agy- és idegrostjaiból nagy i vadékuk psychikai szervezete leszűrődött.«1) Tárgyi hibát nem vettem észre Görög Imre könyvében. Dispositiója jó, talán egy kissé túlságosan dramatikus. Egyes fejezetek felvonásokként hatnak. A Montecucc.oliról szóló rész nézetem szerint nem áll helyes arányban a többi részekkel ; ha szerepe nagy volt is, némi tudást róla fel kell tenni az olvasónál. Mikor a Zrínyi-féle állandó sereg tervéről szól, a létszám meg­világosítására párhuzamokat állít a harminczéves háborúból és itt hivatkozik Becker Weltgeschichte-jére. Ha hivatkozás egy­általában szükséges, akkor inkább Gindelyt kellett volna idéznie. Kifogásolni való még, hogy egyet (Monum. slav. merid. XIX. köt.) kivéve, a horvátok által közzétett forrásokat és tanulmá­nyokat a szerző fel nem használta. SUFFLAY MILÁN. !) Századok, 1907. 2. 1. SZÁZADOK. 1907. IV. FÜZET. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom