Századok – 1907

Értekezések - MELICH JÁNOS: Három helynévről 321

324 SIELICH JÁNOS. Áttérhetünk most azokra a községekre, a melyeket Vólya néven nevezünk. Miklosich, a ligota szóból alakult helynevekről írva, ezt mondja : »Derlei Ortsnamen (értsd : Lehota) finden sich auch bei den Slovaken und in den westlichen Theilen des polnischen Sprachgebietes, während sonst dafür tcola besteht.«1) Miklosich ezzel azt akarja mondani, hogy a mi Cseh- és Morvaországban Lehota, az másutt Vola. Lipszky Repertóriuma szerint hazánk területén összesen kilencz Vólya (az újabb Helységnévtárakban Volya) nevű község van. Ezek a községek Sáros, Szepes és Zemplén megyékben feküsznek, tehát oly nyelvterületen, a hol a kisorosz nyelv mellett erős lengyel nyelvi hatás alatt álló tót nyelvet beszél a nép. Sőt Pastrnek tót nyelvjárási kutatásai alapján azt is állíthatjuk, hogy itt-ott vannak helyek, a hol már nem tót, hanem lengyel nyelvet beszél a nép. Ha már most azt kérdezzük : milyen régiek ezek a Vólya nevű községek, erre azt felelhetjük, hogy Vola nevű községünk már 1310-ben is van.2) A Vólya községek tehát legalább is olyan régiek, mint a Lehoták. Hogy Vólya nevű községek hazánkon kívül hol fordulnak még elő, ez szintén igen fontos a helynév értelmének a magyarázatához. Az osztrák Special Orts-Repertorium szerint Wola Wólka, Wolica nevű helyek — százon felül — csak Galicziában, tehát lengyel (esetleg kis-orosz) nyelvterületen vannak. S ez a körülmény már most megkönnyíti a helynév helyes értelmezését. A lengyel wola (= cs. wide, t. vóVa stb., ó-egyh. szláv volja) eredetileg akaratot, akarást, majd szabad akaratot jelent. Ez utóbbi jelentésből fejlődött a lengyel wola szónak freiheit jelentése, majd »freijahre von zinsen, frohn«, végűi «ein freigrund, eine freicolonie, colonistengrund.« 3) A lengyel wola köznyelvi szó és a lengyel Wola helynév tehát ugyanolyan viszonyban vannak, mint a cseh Ihota, 111áta és a cseh-tót Lhota, Lehota. A lengyel Wola helynév is telepített községet jelent, még pedig olyan telepített községet, a mely bizonyos időre föl volt mentve az adózás, esetleg valamely robot vagy bármely adónem alól. A mi Vólya helységeink tehát lengyel telepítések ; s e telepítések sokszor ép úgy megőrizték a telepítő nevét (v. ö. pl. Jwkó-Vólya, tótúl Jwková-Vólja, azaz György Vólyá-ja), mint a hogy azt a Lehota nevű helyeknél láttuk. A harmadik helynév, a melyről szólni akarok : Ohába, kicsinyítve Ohábicza. Ilyen nevű helyeink Alsó-Fehér, Fogaras, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes vármegyékben vannak, szá-') Denkschriften, XXIII. 198. 1. =) Csánki id. m. I. 315. 1. — Volya 1390-ből, u. o. 366. 1. s) V. ö. Linde szótárát.