Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - I. közl. 289

MÚZSA JI VITNYÉDY ISTVÁN. 317 És ekkor tűnik fel, mily végtelenül szerette, becsülte, mondhatjuk, imádta Vitnyédy Zrínyit,1 ) a kiről egyenesen vallja, hogy »az emberek az egész országban senkit nem revereálnak Nagyságodon kívül« . . .-') s a kiről — mint Zrínyinek írja 3) — »az én rabom is 4 ) szolgáim előtt azt mondja, Zrínyi az császár és nem más, és ők senkitűl nem félnek, csak Nagyságodtól« — és »legyen Nagyságod szegény nemzetünknek, utolsó veszedel­mére hanyatlott hazánknak Istentől rendelt segítője és orvosa«5 ) és könyörög neki : »az maga személyét az (Zerin-) Újvárral ne praecipitálja Nagyságod ... ha különben nem lehet, hogy kimenjen azon várból, az Isten Nagyságodnak dicsőségesen megint visszaadja ... az Nagyságod élete, egészségben léte minden mi nyavalyáinkat reformálhatja . . . édes Nagyságos uram, az ki Nagyságod nemzetünk egyedül való reménysége, con­serválja magát nemzetének és hazájának, megsegíti Isten Nagy­ságodat« . . ,6 ) Spolaricsnak és Káldy Györgynek pedig ugyan­azon napon ezt írja : »Őrizzétek urunkat, mert ha azt elvesz­titek, elveszünk országostul« . . .7 ) — »őrizzétek, őrizzétek édes lelköm barátim ő Nagyságát, ha ő Nagysága él, mindnyájan élünk ő Nagyságával«. . .8 ) Magának Zrínyi Miklósnak pedig három nappal később 9 ) így ír : »mint igaz és hűv szolgája akar­tam s tartoztam magam gondolkodásit így kiábrázolnom.«10 ) Azután így folytatja : »Istenért könyörgök Nagyságodnak, kérem alázatosan és adjurálom romlott hazám és csaknem utolsó gya­lázatra jutott nemzetem képében Nagyságodat ... ne rontsa el magát és ne praecipitálja . . . azért az rossz helyért . . . mivel sokáig fáradt az természet, az meddig alkottatta Nagyságodat ez pogány ebnek veszedelmére és az mi oltalmunkra ... Az seregeknek Ura és Istene áldja és erősítse Nagyságodat, hogy ellenségi ellen úgy triumphálhasson, hogy kénszeríttessenek mindenek azt mon­dani, ő szent felségének irgalmas Nagyságod személyén való gondviselése cselekedte azokat« . . . ') »A ki igen követője az régi jó magyaroknak, az kik nem gyönyör­ködnek az magok dolgainak leírásában, hanem másoknak adtanak okot, az ő dolgaiknak leirására, ő Nagysága is libentius faeit, quam scribit« . . . Rottalnak Sopronból, 1664 febr. 25-én. 2) Sopronból, 1664 márcz. 1. ") Sopronból, 1664 ápr. 3. 4) Egy török rabja volt Vitnyédynek. ") 1664 ápr. 21-ike után. «) Sopronból, 1664 jun. 18. ") Sopronból, 1664 jun. 18. 8) Sopronból, 1664 jun. 18. ") Sopronból, 1664 jun. 21. 10 ) T. i. hogy nem helyesli Zrínyi szándékát, Zerinvárral élni-halni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom