Századok – 1907

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika - I. közl. 20

MÜGELN H. NÉMET NYELVŰ KRÓNIKÁJA ÉS A RÍMES KRÓNIKA. 25 s 1346—1358-ig Csehországban, 1358—1365-ig IV. Rudolfnál szerepelteti Mügeint. Ez ellen azután Helm is felszólal, a ki azonban Lorenz nyomán indulva el, már teljesen összezavarja a dolgokat. Szerinte már abból, hogy Mügeln magyar krónikával foglalkozott, bizonyos, hogy itt tartózkodott az országban. Csakhogy Helm szerint Lorenz téved, mikor a Rímes Krónika szerkesztése ideje alapján Mügeln magyarországi tartózkodása idejét az 1358-ik év, tehát a Bécsi Képes Krónika szerkesztése ideje után teszi. Helm ugyanis ezzel nem tudja összeegyeztetni azt, hogy a Rímes Krónika szerzője az előszóban ezt mondja : »iuvenili rationis vomere.« Minthogy ugyanis Mügeln az 1346-ban elhalt János cseh királyt is megverselte, az ötvenes évek második felében már nem igen írhatta magát ifjúnak.1) Eddig még nincs nagyobb botlás Helm okoskodásában. De a mint a magyar krónika ügyére tér át, hajmeresztő tévedések követik egymást nyomon. Szerinte a Rímes Krónika kétségtelen forrása a Bécsi Képes Krónikának,2) a melyről így ír tovább : »diese prosachronik widerum ist die directe vorläge zu Heinrichs deutscher Ungarnchronik, ja die Übereinstimmungen sind so beträchtlich, dass sogar der gedanke, Heinrich habe auch jene verfasst, manches für sich hat.« Ha ez bebizonyítható volna, úgy Helm kétségtelen bizonyítékot látna benne, hogy Mügeln már nem volt Magyarországban, midőn német nyelvű krónikáját írta, mert különben kétségtelenül azt is Nagy Lajosnak ajánlotta volna. Ez a sorrend természetesen teljesen lehetetlen. A ki bármily felületesen is, ismeri a magyar krónikaszerkezetek származási viszonyait, tisztában van vele, hogy ez a származási sorrend a leglehetetlenebb. Nem is szükséges tehát ellene vitatkozni, alább úgy is a német és a rímes szöveg keletkezésével is tüzetesen fogok foglalkozni. Helm Mügeln ifjúságát az ötvenes évek közepéig számítja, de minthogy a német szöveg mégis jobban egyezik a Bécsi Képes Krónikával, — a Budai Krónikát, úgy látszik, egyáltalán nem ismeri, — és ez csak 1358-ban, szerinte tehát már nem a költő ifjú éveiben készült, nem tehet egyebet, mint hogy a sor élére állítsa a Rímes Krónikát. A magyarországi tartózkodásnak szerinte az 1346—1353 évek közé kell esni s a Rímes Krónikát Mü-J) Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Litteratur, XXI. 243. 1. 2) Diese gereimte chronik hat nun sicher dem Verfasser einer lat. prosaischen Ungarnchronik vom jähre 1358 (Chronicon pictum Vindobonense) vorgelegen, wie einzelne Übereinstimmungen beweisen, für die eine gemeinschaftliche quelle nicht aufzufinden ist. U. o. 243. 1.