Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - I. közl. 289

MÜZSAJI VITNYÉDY ISTVÁN. 299 Ezen utazgatásai közben, különösen 1665 óta gyakran megfordult Eperjesen és Thökölynél, meg a Keczereknél. S midőn látta, hogy a felvidéki protestáns urak hajlandók az evangelikus egyháznak nagy szolgálatára hivatott főiskolát alapítani Eperjesen : a felsőmagyarországi evangelikus szab. kir. városok egyházi közgyűlésének 1665 aug. 20-án kibocsátott felhívására — mondhatjuk — fejedelmi adományt, 6000 magyar forintot adott az építendő eperjesi collegiumra.1) A protestáns urak 1665 nov. 18-iki kassai gyűlésén is résztvett és az eperjesi főiskolának ügyeit azután is éber szemmel kísérte, s az építő, szervező urakat és szab. kir. városokat az udvar részéről jövő akadályokkal szemben s a király tilalmainak ellenére is kitartásra buzdította. A collegium 1667 okt. 18-ra felépült ! Mivel pedig az ország, a haza s főleg a protestánsok szabadsága, java, érdekei hovatovább mindinkább sértettek, és most már Leopold sem szolgált gátúl gonosz tanácsosainak, az ország főméltóságai is megsokalták a sérelmeket, s minthogy azok nem orvosoltattak, — létrejött a Wesselényi-féle összeesküvés 1666 április elején. Vitnyédy az összeesküvést nagy hévvel szította s különösen a francziákkal való szövetkezést szorgalmazta. Ámde — mint Szalay László mondja2) — Vitnyédy lankadatlan tevékenysége lassúnak találta az ügyek fejlődését s a kitörés halasztását ; a vakmerő ember tehát tervet forralt lángoló hazaszeretetében, Leopoldot, midőn ez 1666-iki novemberben arájának, IV. Fülöp spanyol király leányának fogadására Schottwienba indulna, kezébe ejteni és Kaszavárt Trencsénben, báró Petrőczy Istvánnál foglyúl tartani, míg az elégedetlenek és protestánsok követeléseinek eleget teendett. E végre Zrínyi Pétertől 500 embert kért, de ez megtagadván a kívánságot, a czélzatot meghiúsította. Midőn Wesselényi Ferencz nádor e bősz szándékról értesült, kérte Nádasdy Ferenczet, fogassa el Vitnyédyt rendes lakóhelyén Sopronban s ölesse meg. Zrínyi Pétert is kérte, ölesse meg Vitnyédyt, ha Csáktornyára jő ; de sem Nádasdy Ferencz, sem pedig Zrínyi Péter nem akart megfelelni a felhívásnak. Pauler Gyula azt beszéli,3) hogy Vitnyédy a császárt olyankor is meg akarta támadtatni, mikor az a laxenburgi várkastély parkjában s Bécs környékén egyedül sétált, vadászott, hogy azután valamely magyarországi várba 1 ) Adományát az eperjesi ev. collegium még most is meglévő eredeti gyűjtő-könyvecskéjébe a következő sorokkal vezette be : »In hancce salutaris intentionis felicem effectuationem offert Stephanus Wyttniedy de Musay flor. 6000. idest florenos hungaricales sex mille.« 2) Magyarország tört. V. köt. 108. és köv. 11. 3j Id. m. I. 108. és köv. 11.