Századok – 1907

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Zs. Gy. és Ernyey József) - Vjesnik hrvatskoga arheološkoga društva 278

TÁRCZA. 279 Stephani« zárdába vonult s a trónt Szlavios főúr foglalta el, kit a normán comes Amicus de Giovenazza legyőzött és elfogott, mire nyoma vész. Róla szól Lucius, Mikóczy, Ljubic, Büdinger, Racki, Gförer ; de összetévesztik egy másik Szlavics nevű (1070 —1072) korbaviai comessel. Az értekező szerint poljicai nemes volt a Kacsics nemzetségből ; nem volt veje első Péternek ; trónra emelték a szláv liturgia hívei, kik nehezteltek a legitim horvát dynastiára, mely a pápákra támaszkodott és a latin liturgiát pártolta. A történetírókat tévedésbe hozta Szkalics Pál (Scaliger) zágrábi liirhedt szélhámos, ki a traui katalógust meghamisította, s hogy saját királyi eredetét bebizonyítsa, felvette a Scaliger nevet, mely ebben a katalógusban előfordúl és Szlavics királyt azonosítá ezzel. Satirae philosophicae (Königsberg, 1563.) czímű művében hamisított oklevelek alapján állítja, hogy a horvátok IY. Béla idejében a tatárokat a grobniki síkon és tengeri ütközetben Carlopagónál megverték, a mit a horvát történetírók sokáig igaz ténjmek tartottak. — 7. Brunsmid : A legrégibb horvát pénzek. (182 —190. 11.) A horvát nemzeti királyok nem verettek pénzt, alattok idegen pénz volt forgalomban. András herczeg (1197—1204) verette az első pénzt Zágrábban, és azontúl a moneta banalis volt forgalomban Horvátországban vegyest magyar pénzzel. — 8. Laszowski : Vázlatok Béla-várról Varasd megyében (191—206. 11.) Béla-vár 1163-ban a templariusoké, 1255-ben a joliannitáké volt, azután a vránai perjelséghez tartozott. Tallóczi Máté 1485-ben elvette tőlök. Mátyás király fiának adományozta, kitől a Gersei Pethő család kapta. A dolgozat e családra, különösen Pethő Gergely történetíróra nézve sok becses adatot tartalmaz. — 9. Gundrum F. A maiinai állítólagos horvát korona. (124—125. 11.) A Danica ülirska 1839 évi 40-ik száma közli, hogy Maiina faluban Gasparovics Manda asszony az utczai árok tisztítása közben megtalálta a régi horvát koronát. Ezt a Narodni List újra közölte 1900 jan. 4-iki számában, mire ZerjavH képviselő a horvát országos gyűlésen 1900 jan. 24-én sürgette, hogy a korona Bécsből való visszaszerzésére egy bizottság küldessék ki. Gundrum végére járt a dolognak. A helyszínén talált egyeseknél részeket az állítólagos korona sodronyaiból, megszerezte a határőrvidéki ezredes jelentését, melyből kiderül, hogy 1817 ápr. 7-én csakugyan találtak egy hegyes süvegszerű drótfonadékot, egy koszorúcskát, kosárkát stb. A lelet 51 lat aranyat nyomott. Uj-Gradiskából Bécsbe küldték, hol — mivel művészeti értékűnek nem tartották —• beolvasztatott. A 916 frt értékből kétharmad részt a találónak adtak. Gundrum azt véli, hogy a lelet valami őskori ékszer lehetett, de korona semmiesetre sem volt. A sodrony-munkának rajzát is közli.