Századok – 1907

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Zs. Gy. és Ernyey József) - Rad jugoslavenske Akademije znanosti i umjetnosti 276

276 TÁRCZA. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1903. — RAD JUGOSLAVENSKE AKADEMIJE ZNANOSTI I DMJETNOSTI-150. 152. köt. (Razredi filologijsko-historijski i filosofijsko-juridicki, 58. — Razredi historicko-filologiêki i filosoficko-juridicki, 59.) Zágráb, 1902—1903. — 1. Manojlovic Gavro : Az Adriai tenger a IX-ik században a kelet-római birodalom történetének világánál. (150. köt. 1—102. 11.) A dolgozat első részének tartalma : a kelet-római császárság és a frankok összetűzése az itáliai exarchatus elvesztése miatt (750 — 803) ; Velencze és Dalmáczia az aacheni békéig (812) ; a kelet-római talasokratia, Velencze a byzanczi császárság autonom tartománya (836) ; a szaraczénok az Adriai tengeren. A második rész fontosabb. Részletesen szól a frank hadakozásokról a dalmát-horvát területen s ezzel foglalkozik az első terjedelmes jegyzet is ; a második jegyzet helyreigazít némely téves adatot a horvát nemzeti uralkodó család genealógiájára vonatkozólag. — 2. Gruber Dane : I. Lajos liarczai Velenczével Dalmácziáért, 1348 —1358-ig. (152. köt. 32—161. 11.) A szerző folytatja Nagy Lajos királyról 1888-ban közrebocsátott munkáját. (Vojevanje Ljudevita I. u Dalmaciji s hrvatskim velmozama i s Mlecanima, 1342 —1348.) Részletesen szól a magyar-velenczei háborúkról 1348—1358-ig, részint oklevelek, okleveles gyűjtemények, részint a Velencze történetét tárgyazó nagyobb történelmi művek és fontosabb monograpliiák alapján. Felhasználta Ljubic (Monumenta slav. merid. III. köt.), Romanin (Storia documentata di Venezia), Muratori, Verdizotti, Daru, Lucius, Villani, Cortusii, Laur. de Monacis, Doglioni, Theiner, Sanuto, Faroldo, Caresiiius, Thuróczi, Küküllei, Racki, Cutheis sth. adatait. Értékes dolgozat, mely megérdemli történetíróink figyelmét. — GLASNIK ZEMALJSKOG MTJZEJA Ü BOSNI I HERCEGOVINI. Szerk. Hörmann Konstantin. XV. évf. Sarajevo, 1903. — 1. Pavich Alfons: Adatok Poljica történetéhez. (59—100. 241 — 272. 405 — 482. 11.) A poljicai ispánság Spalato, Szinj, Almissa és a Cetina folyócska közt fekszik ; mint horvát zsupa már 1050-ben említtetik ; azután magyar, velenczei, boszniai, majd ismét magyar fenliatóság alatt (1350 —1444), később Velencze, Törökország, Ausztria (1797), Fruncziaország (1807 —1813) hatalma alatt állott, míg végre 1814-ben Dalmáczia része lett. Kiváltságait régi statutuma alapján 1814-ig élvezte; ispánját szabadon választotta magyar és bosnyák nemesei közül, leg-