Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - II. bef. közl. 236

TAKÁTS S. MŰVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 237 A felhőszakadás és hó-olvadás idején járó malmokat pokolidőmalma néven nevezték. Ezek is kisebb fajta, többnyire egy kőre forgó malmok voltak. Mivel csakis -pokol időn őrölhettek, igen kevés jövedelmet hajtottak. Surányi Gábor javainak összeírása (1602) olyan pokolidő malmáról tesz említést, mely folyóvízen, két kőre forgott. »Vagyon — írja az urbárium — egy malom az udvarházhoz az Latorcza vizén, csak pokolidő molna, két bokor kő rajta, mikor nagy árvíz vagyon, akkor forog.« *) Ond falu 1576 évi összeírásában olvassuk : »habetur et molendinum, quod per modernum possessorem est aedificatum, quod saltern veris tempore, cum nives dissolvuntur et imbres cadunt, vertitur, alias fere per totum annum stat.«2) Ecsed 1621 évi urbáriuma is említ egy pokolidö mólnál,3

) Regécz 1626 évi összeírása pedig ezeket említi : »Malom is vagyon egy kőre, felűlcsapó, csak hó- és zápor-vízhez való«, és »vagyon itt (Komlóson) egy felűlcsapó malom, csak hóvízen vagy záporvízen forog, vámja esztendeig alig vagyon öt köbölre.«4

) Hogy itt az összeírás csakugyan pokolidő-malmokat ért, világosan kitűnik Regécznek későbbi összeírásaiból, a melyekben ugyanezeket már mint pokolidő-malmokat említik.5

) Zrínyi Ilona javainak összeírása Rátka falunál említi, hogy »egy kis pokolidő-malom volt itt, melyet boldog időben árendában bírtak in tall. 4. Egy esztendeig páter Józsa bírta, most puszta.« Ugyanezen összeírás Baskó falunál megemlíti, hogy »malom egy vagyon, egy kőre forgó, pokolidőhöz való, kevés hasznú.« Komlóska falu majmáról ugyanitt ezt írják : »felűlcsapó, egy kőre, pokolidőn forgó, árendája tíz köböl, már elpusztult.«6) A pokolidő-malmától meg kell különböztetnünk a pokolmalmot, melyet cserge-malom-nak is hittak. A Szamos mentén e két malmot néha egynek is vették. A pokol- vagy a cserge-malom úgy készült, hogy a folyó medréből csatornán át vizet vezettek a malom kerekeire. A felhasznált vizet pedig a rétekre bocsátották. Az ily módon szabadjára bocsátott víz nem ritkán pokoli kárt okozott. Nem hiába hítták tehát az ilyen malmot pokolmalomnak. A XVIII-ik század végén a Szamos körűi még igen sok ilyen malom volt. Mivel a pokol-malom csak áradás idején, vagyis magasabb vízállás mellett járhatott, azért az ilyen malmokról csak ezt mondták : »vízi malom áradásra való«,7

) — »ha őrlője bőven jár, proventusa hat köböl, ha szűk az őrlő, olyankor az •) U. o. fasc. 99. nr. 62. 2) Közös p. ii. It. Hung. fasc. 14364. ") Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 108. 1621. Ó U. o. fasc. 66. nr. 31. 1626. «) U. о. fasc. 62. nr. 23. és nr. 41. 6) ü. о. fasc. 66. nr. 41. 1680. ') U. о. fasc. 64. Huszt, 1703.