Századok – 1907
Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Bocskay és a bécsi béke 1
16 KÁROLYI ÁRPÁI). szoros közvetítésen keresztül meggyöngült magánjogi kapocs fűzé. Ennek megfelelően magát az állami societást is magánjogi kötelékek zsinórzata tartá egybe, mely annál lazább, minél jobban sikerűi a hatalmasabb vazallusoknak a megosztott fölségjogokban való részesedés segélyével kiépíteni a hűbér jogon bírt területekből a maguk miniature — ha szabad így mondanom — magánállamait. Ha e mellett a szervezet mellett nagyobb keretű állami élet egyáltalán lehetséges volt, az a rendszernek azon, ismét magánjogi természetű correctivumára vezethető vissza, hogy az állam feje olyan területtel is rendelkezett, mely mint ősi szabad magántulajdon kivűl esett a hűbérrendszeren vagy a melynek apró hűbéresei minden közbeneső vazallus-réteg nélkül egyenest ő tőle függének. Mert ennek a területnek erőforrásait az uralkodó mint korlátlan magánbirtokos a nagy hűbérállam czéljaira is teljesen a maga tetszése és belátása szerint használhatta föl. Minél nagyobb efféle területet mondhatott az uralkodó a magáénak, annál nagyobb volt főhűbérúri hatalma is. Innen a természetes törekvés a házi birtok, a Hausmacht növelésére, melynek jótékony következménye a modern állam lassú kialakulása lőn a középkor hűbéri chaosából.. . Ezzel, a Gefolgschaft, az allodiális magánbirtok és a házi hatalom magánjogi bázisain fölépült germán állameszmével szemben, mely természetesen a germán törzsek alapította román államokat is áthatá, merev ellentét a maroknyi magyarságnak az államban való együttlétről táplált, túlnyomóan közjogi fölfogása. Ködbevesző törzs-szervezetünkről nem szólok ; noha egyes momentumai gyaníttatják, hogy ösztönszerű világnézetét a magyarság magával hozta a pannon földre. De ha a királyság megalapítása után akár a régebbi, akár a későbbi fejleményeken tekintünk végig, szembetűnő, hogy bármily tagozott volt is a társadalmi structura eleintén, a míg t. i. a sz. korona tagjait magában foglaló politikai nemzet ki nem alakult, sem akkor, sem a nemesség kialakulása után nem találunk az egymásra rakodó társadalmi rétegek közt egyrészről, s az államhatalmat személyesítő király közt másrészről olyan közbeeső kategóriákra,
