Századok – 1907
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Zermegh János és munkája - II. bef. közl. 219
220 SÖRÖS POKGRÁCZ. évben november 12-én Nádasdy Tamás nádor királyi helytartó adott neki a Pozsony-megyei Csesztén egy nemesi kúriát, a mely korábban Hager Péter birtoka volt s két szőllő, regále is tartozott hozzá. Mikor a pozsonyi káptalan a nádor meghagyására •ebbe a csesztei jószágba Zermeghet be akarta vezetni, a Fuggerek nevében tiltakoztak ugyan a bevezetés ellen, de hiába, mert a jószág Zermegh birtokába jutott és nála is maradt.1) Jóval jelentékenyebb úgy öt évvel később kapott adománylevelének tartalma. Ferdinánd király 1564 augusztus 11-én Bécsben kelt királyi rendelkezése értelmében Osztopáni Perneszy András, Pál és István társaságában, Zermegh a maga és utódai számára megkapta a Körös-megyei Dobravity, Ivanissovc, Radakovc falvakat, Ebres részbirtokot, a Baranya-megyei Petnevertike, Czún részbirtokokat s az utóbbihoz tartozó Csokna, Kassád, Rastok, Sári, Szigetke, Zsibolt pusztákat, továbbá Báda (Bágya), Odmega, Zewnyogoc, Becse, Kisbalat birtokokat, melyek Pethney Ferenez és János, illetve Szabó Ágoston magtalan halála következtében szálltak a koronára s váltak a királytól adományozható jószágokká.2) Veszedelmes, török-járta területen feküdtek ugyan ezek a jószágok is, de Szigetvár, míg el nem vész, nagy védelmökre válik s a közelökben lakó Perneszyek, kik közül István Somogy -megyei alispán volt, maguk is gondot fordítottak a jószágokra. Szigetvár elvesztésének évében Miksa király mutatta ki jóindulatát, mert midőn 1566 október 1-én Győr mellett táborozott, Zermeghnek és ivadékainak adta a Trencsén-megyei Tridvori helységben levő nemesi kúriát tartozékaival együtt, melyek Ludbregi János birtokában voltak, kinek családja kihalt.3 ) A következő évtized azonban a veszteségek ideje. Miksa Zermegh feleségének oroszlánkői birtokát és tartozékait, Nezsettét stb. a férfiág kihalása után a Szlopnai és Oroszlánkői családdal rokon Jakusith Ferenez győri alkapitánynak adta. Zermegh tiltakozott az adományozás ellen s 1573-ban tanuvallatással iparkodott a maga, illetőleg családja igazait megbizonyítani,4) de Jakusithcsal szemben nem igen boldogult, s midőn a király a trencséni alispánnal a birtokbavezetés ügyében tárgyalást tartatott, erre már Zermegh és családja meg sem jelentek, hanem az országgyűlés elé vitték ügyöket. Minden hasztalan volt és Zermegh hiába szidta Miksát, Radéczy István egri püspök kamarai ') Jedlicska : Kiskárpáti emlékek, 140—141. 11. 2) Országos Levéltár : Liber Regius, III. 814.1. V. ö. Nagy Iván id. h. •••) U. о. Liber Regius, III. 880. 1. 4) V. ö. Vagner id. m. 161. 1., hol azonban hibásan van mondva, liogy Zermegh Dorottya Bábay György felesége. Országos Levéltár : Neoreg. act. fasc. 425. nr. 28. és 30.
