Századok – 1907
Értekezések - SZABÓ LÁSZLÓ (Bártfai.): Pata és Ujvár megyék 193
202 BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ. kat is eltiltja a panaszosnak pásztói, hasznosi és tari birtokaitól. i) A XIV-ik század végén már felosztva találjuk az addig egységes patai birtoktestet. 1390 márcz. 12-én Kaplai Dezső tiltakozik az országbíró előtt az ellen, hogy Ilsvai Leustách Patán és Szentgyörgyön levő birtokát kicserélje Szinnyével.2 ) Az 1234-ben együtt eladományozott Pél és Pata 1403-ban újra gazdát cserélnek. A király Nekchei Sándornak pártütővé lett fiától Zsigmondtól elveszi az említett két birtokot, s hívének Kompolti Istvánnak adja. A váczi káptalan decz. 27-én hajtja végre a beiktatást.3) Azonban Patát a hűtelen Nekchei Zsigmondtól 2000 forintért Szécséni Frank országbíró bírta zálogúl. Zsigmond király tehát 1405 jan. 27-én megváltoztatja előbbi adományát. Pata helyett Beel birtokot (Hont várm.) adja cserébe, míg Pata új adomány czímén Szécséni Franknak, feleségének Kont Katalinnak és gyermekeiknek jut.*) A Szécséniek közt sem volt híja a perlekedésnek. A király János esztergomi érseket küldte ki bírónak, a kinek Ítélete alapján 1411 decz. 9-én Rozgonyi Simon országbíró és Szántai Laczk Jakab volt erdélyi vajda írásba foglalták a néhai Szécséni Kónya főajtónálló fia Simon, és unokája (Szécséni Frank fia) László közti békés megegyezést. E szerint egyéb birtokok közt (Ajnácskő, Somoskő, Bene) Patának fele, mely a néhai Nekchei Zsigmondé volt, Szécséni Simon kezére kerül, ki feleségének Erzsébetnek ugyanott levő öt jobbágy telke helyett más birtokaiból ad kárpótlást. 5) Rokonság révén az Alsólindvai Bánffy család is jogot formált a XV-ik század közepén Patához. 1456-ban a budai káptalan előtt Bánffy Pál és hozzátartozói tiltakoznak Szécséni László eljárása ellen, a ki Pata, Tarján, Álcsi Heves-vármegyei s más Nógrád és Hont-vármegyei birtokait zálogba vetette Ország Mihálynak és Losonczi Albertnek.6) Fontos szerep jutott Patának a huszita háborúk idején. Bonfinius elbeszéléséből tudjuk, hogy a csehek Patán favárat építettek, de a vár ostromáról, helyéről bővebben mindeddig nem voltunk értesülve.7 ) A kor története szempontjából tehát ') Gyárfás : A jász-kunok története, III. 502. 1. 2) Békefi Bemig : A pásztói apátság, 272. 1. 3) Országos Levéltár : dipl. oszt. 8918. sz. 4) Orsz. Levéltár : dipl. oszt. 9004. sz. ») ü. o. 9845. sz. 8) U. o. 15111. sz. ') Balássy (Heves vm. történetében, 142. 1.) nyilt kérdésnek tekinti.
