Századok – 1907

Értekezések - SZABÓ LÁSZLÓ (Bártfai.): Pata és Ujvár megyék 193

PATA ÉS DJ VÁR MEGYÉK. 197 tárgyalom az alábbiakban : 1. Volt-e Pata vármegye ? — 2. Mit kell értenünk Újvár megye neve alatt, tekintettel Sáros, Heves és Abaujvár megyék kialakulására. I. PATA VÁRMEGYE. Kételkedésem Pata vármegye létezésében, megvallom, onnan eredt, hogy nevét semminemű középkori emlékünkben feljegyezve nem találtam. Nehéz feladat volt Balássynak Kemej vármegye létezésének bizonyítása is, de azt mint provinciát a Váradi Regestrum névszerint említi. Ott is abból következtetett, hogy a kemeji főesperesség a már meglevő vármegye területén alakult. Pesty Frigyes is érezte Pata vármegyét illetőleg a nehézséget, a melyen úgy iparkodtak segíteni, hogy Újvár megye elnevezéseinek »némelyikét« Pata, máskép Mátra-Ujvár megye számára foglalták le.1

) A név eredetét általában Anonymusnak krónikája 32-ik fejezete végén levő ismeretes állítására alapítják, mely szerint a Mátra vidékét Árpád vezértől Ed és Edömér vezérek szállásbirtokúl kapták, majd unokájok épített a mai Pata falu határában várat. Utódaiknak egyike volt Aba Samu király is. Anon\rmust a helynevek magyarázatában még Eger vidékére nézve sem tartom csalhatatlan kútfőnek, mint az egri egyháztörténet írói eddig tették. Aligha fog igazolást nyerni valaha az a hitök, hogy Névtelenünk egri egyházmegyei pap volt. Legalább az Eger-vidéki helynevek ismeretéből erre nem lehet következtetni, mert a Névtelen nagyon jól ismerte a Dunántúl topographiáját is, mely tudását bizonyára a királyi udvarban szerezte. Anonymus adatát szemügyre véve, bizonyosnak fogadhatjuk el, hogy — ha Ed és Edömér valóban az Aba nemzetség első ismert ősei — az Aba nemzetség tagjai a Mátra vidékét szállásúl bírták a honfoglalás kora óta. A vezérek unokája azonban aligha épített a X-ik században várat. Erre szükség sem volt, de a magyarság akkori életmódjának sem lett volna megfelelő. Az Aba nemzetségnek több Pata nevű tagja él a XII-ik század folyamán. Ezek egyike építhetett az említett helység fölötti hegyen földdel körülsánczolt lakóházat, melyet idő multával a nemzetség ott lakó tagjai mindjobban megerősítettek.2) De a dolog lényegére nézve mindegy-, akár Pata nevű úrtól — noha erre hasonló pél-Debrővölgyet a XVIII. századi összeírások Mátra-mege kerületnek írják, s ebből hibás magyarázattal lett Mátra-megye. Területileg ez nem azonosítható a patai kerülettel. (Adatok az egri egyh. tört. III. 506. 1.) 2) Karácsonyi : A m. nemzetségek, I. 20. 1.