Századok – 1907

Tárcza - Vegyes közlések - † Szongott Kristóf 182

182 TÁRCZA. a felhasznált s az esetleg még felkutatandó vagy felhasználandó források jegyzéke. Apályázó jelentse ki, hogy egy év alatt elkészülhet-e művével, vagy mennyi haladékot kér. A legjobb tervezet b. e. Hradszky József kanonok adományából 300 korona jutalomban részesül s szerzője megbízást nyer a kidolgozásra. A kész művet kiadáskor a szokásos díjazásban részesíti a társulat, azonban fentartja azt a jogát, hogy a mű terjedelmét előre megszabhassa. A tervezetet 1907 szept. 15-ig kell a Szepes-megyei történelmi társulat elnökségéhez Lőcsére beküldeni. Kívánatos, hogy a szöveghez illusztrácziók legyenek mellékelve. — Linó VÁRMEGYE törvényhatósági bizottsága múlt. évi decz. 28-án hozott közgyűlési határozata értelmében a következő kérdésre hirdet pályázatot : írassék meg önálló eredeti forrástanulmány alakjában, 4—5 ívnyi terjedelemben, a II. Rákóczi Ferencz fejedelem kuruczai és a császáriak között Liptó vármegye területén lefolyt harczok, különösen a svihrovai fensíkon 1709-ben vívott csata (az u. n. liptai próba) és az ezzel összefüggő események története. A mű jutalma a vármegye adományából 500 korona. Határidő : 1908 szept. 30-ika, a mikorra az idegen kézzel tisztázott s jeligés levéllel ellátott pályaművek a vármegye alispáni hivatalához küldendők be. A jutalom a M. Történelmi Társulat által kiküldendő bíráló-bizottság véleménye alapján fog a legjobb munkának odaitéltetni. A jutalmazott munka kiadásáról a vármegye gondoskodik. I SZONGOTT KRISTÓF armenista tudós hunyt el Szám osuj várt a mult január hó 24-én. Munkás ember volt, ki négy évtizeden át mint tudós működött s életének összes eredményei ebből a hivatáskörből jelentkeznek. Ámde működésének nemcsak előnyei, hanem hibái, súlyos tévedései s majdnem jóvátehetetlen botlásai is mind innen fakadtak, s ezek épen úgy jellemzik őt, mint másirányú jó tulajdonságai. Maros-Bogáton 1843-ban született. Iskoláit elvégezvén, Szamosuj várra került, hol az ottani örmény katholikus gymnasium tanára lett. Negyvenévi tanári szolgálat után 1903 nyarán nyugalomba vonulván, azóta kizárólag tudományos ambiczióinak élt. Érdekes typusa volt ő Magyarországon annak a tudósfajtának, mely a kutatás módszereinek nem-ismerésével, az önkritika teljes hiányával dolgozik. Szongott szinte ellenőrizhetetlen és beláthatatlan utakon hajszolt theoriákat és naiv meséket históriai ábrándjai igazolására. Faj szeretete indította arra, hogy — bár fogyatékos készülettel — felkutassa a hazai örménység múltjára vonatkozó emlékeket. E czélja érdekében 1886-ban saját költségén az Armenia czímű havi szemlét alapította s egymásután adta ki munkáit, melyek közt adatainak