Századok – 1907

Tárcza - Vegyes közlések - Viszota Gyula értekezése: Kisfaludy Sándor a recensiókról 180

180 TÁRCZA. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA nyelv- és széptudományi osztálya jan. 7-én tartotta ez évi első ülését, mely alkalommal ifj. Szinnyei József osztálytitkár olvasta fel Simonyi Zsigmond r. tag beszámoló jelentését az Akadémia nyelvtudományi bizottságának félszázados munkásságáról. Az Akadémia állandó szakbizottságai között legrégibb a történettudományi bizottság, mely már 1854-ben megalakult. A nyelvtudományi bizottságot 1856-ban állították fel, de rendszeres működése úgyszólván csak 1862-ben, a Nyelvtudományi Közlemények cz. negyedéves folyóirat megindításával kezdődött. A beszámoló főleg a bizottságnak ezen orgánumában kifejtett nyelvtudományi munkásságát, azután a bizottság egyéb kiadványait ismertette. — Utána Viszota Gyula vendég értekezése került sorra, melynek czíme : Kisfaludy Sándor a recensiókról. Az értekezést Gombocz Zoltán levelező tag mutatta be. Az értekező bebizonyítja, hogy a Tudományos Gyűjtemény 1818 évi 6-ik füzetében Füredi Vida név alatt a recensiókról közölt czikk szerzője Kisfaludy Sándor volt, nem pedig Péteri Takáts József, mint Kazinczy Ferencz hitte s mint ennek alapján még napjainkban is többen állítják. Kisfaludy Sándor ugyanis a Tudományos Gyűjtemény egyik előbbeni számában (1818) álnév alatt leírta a Keszthelyi Helikon 1817-iki ünnepélyét. Ezen leírás nyomán a Vaterländische Blätter cz. bécsi újság magyar tudósítója azt állította, hogy az ünnepély politikai lakomázás volt, s azt is hirdette, hogy legközelebb hatvan magyar művet fog megbírálni. A magyar tudósító eljárásán Kisfaludy igen megbosszankodott s elhatározta, hogy az ilvfajta recensiók és recensensek ellen felszólal. Mivel pedig az irány előidézője szerinte Kazinczy, czikkében világos czélzattal ellene kel ki. Kisfaludy közölvén czikkét barátaival : Takáts Józseffel, Horvát Endrével, Pápay Sámuellel s másokkal, ezek rávették, hogy ily formában ne adja ki. Valószínűleg Horvát Endre dolgozta át, kihagyva belőle mindazt, a miből rá lehetett volna ismerni a szerzőre, s több helyt megtoldva, részint enyhítve a dolgozatot, mely azután így látott napvilágot a Tudományos Gyűjteményben. A történettudományi osztály jan. 14-iki ülésén Angyal Dávid levelező tag foglalt széket Gróf Széchenyi István történeti eszméi cz. értekezésével. Széchenyi történeti eszméinek megbecsülésében íróink felfogása nagyon szétágazó. Széchenyi történeti felfogását némelyek a nagy szellem gyöngéden érintendő hibái közé sorolják, mások azonban dicsőítik e felfogás mélységét, ellenfelei pedig már életében is épen ez oldalról sebezték őt talán a legérzékenyebben, s egy újabb bírálója (Beöthy Ákos) kimondja, hogy a magyar történet