Századok – 1907

Tárcza - Antos János 1848/49-iki vezérkari honvéd-alezredes hátrahagyott emlékjegyzetei 173

TÁRCZA. 175 Récsei az udvarnál bejárós volt s a conservativ magyarok ő általa szoktak befolyásos körökkel bizalmasan érintkezni. Récsei feleségem nagyapjának, gróf Rhédei Ádámnak régi barátja volt ; az erdélyi diéták alkalmával mindig nála lakott ; mint királyi hivatalos, rendes tagja volt az erdélyi országgyűlésnek. Feleségem édes anyja is jó ösmerőse volt Récseinek és gróf Nádasdynak, ki 1848 előtt épen Rhédei Ádám pártfogásának köszönhette, hogy Erdélyben kincstárnok (thesaurarius) lett helyette ; tehát Récsei és Nádasdyban bízva mehettünk fel akkor Bécsbe, — mert kiszabadult 1848/49-iki honvéd főtiszt (táborkari alezredes voltam) máskülönben ezt meg se kísérelhette volna. — Útlevelet is csak nagy bajjal — budapesti főrendőr, Protman kijátszásával — illetékes főszolgabírám különös eljárása következésében kaphattam. A mint Bécsbe érkeztünk, első teendőnk va la gróf Nádasdynak és báró Récseinek meglátogatása, kik igen szívesen fogadtak, de a rendőrök se háborgattak. Récsei első volt, ki visszaadta a látogatást, s ezzel köszöntötte boldogult anyósomat : »Kedves jó Grófné, véghetetlen boldog vagyok, hogy szerencsés vagyok személyesen tisztelni, s most itt Bécsben ; ezt nem mertem reményleni.« — Anyósom : »Kegyelmes Uram, megvallom az igazat, sok szerencsétlen bezárt honvédekért jöttem könyörögni, kérem Excellentiádnak is kegyes pártfogását.« —• Récsei : »A mit lehet, örömest megteszem ; szívből sajnálom szegény honfitársaimat, de itt Bécsben bizony szomorú időket élünk, az én nevemet is öregségemre bemocskolták, meggyalázták, s ez nekem most már sok bánatot, keserűséget okoz. Midőn 1848-ban Bécsben a forradalom kitört, nagy riadalom volt a Burgban az udvarnál ; hivattak Schönbrunnba ; hogy megérkeztem, felvezettek egy terembe ; itt volt az udvarhoz tartozó főherczegek nagy része, köztük Zsófia főherczegasszonv, Ferencz József ő felsége édes anyja ; a mint beléptem, könnyezve jött elémbe kezeit kulcsolva, úgy tett, mintha térdre borulna ; megelőztem, hozzá siettem — s ezt mondta : Lieber guter Récsei, Sie sind der einzige treuer Freund, der uns und die Dynastie retten kann .... stb. stb. — A kész okmányt előmbe tették ; aláírtam ; a Batthyány lemondásával üresedésbe jött miniszterelnöki tisztet elfogadtam ; a magyar országgyűlés ellenjegyzésemmel feloszlattatott ; — halálomig sajnálom, hogy nevem ezzel késő öregségemben meggyaláztatott. Mily háládatlanok valának a tanácsadók, mily gazúl viselték magukat akkor irányomban ; nem voltak őszinték, megcsaltak, rászedtek, elfordultak tőlem ; nem közölték velem terveiket, s midőn a Burgba megyek, hallottam, hogy Ferninánd jó királyunk elutazott ; én se voltam rest, kocsiba ültem rögtön, s midőn útban találtam, ő felségének beadtam lemondásomat, — el is fogadták. Visszajövet meglátogattam Jelacsicsot, ki Bécs