Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - I. közl. 143

158 TA.KÁTS SÁNDOR. bárokat vagy szuszékokat !) egyik a másik tudta nélkül ki nem nyithatta. A malombírák a rovásokat is szemmel tartották. »Malombíró uram — írja a debreczeni rendtartás — hasított rovást tartson magának, de írásban is feljegyezze, melyik esztendőben, melyik hónapban és napon mennyi részt vett az n. város részére, abból az maga obtingentiájára és az annonariában mit administrált, hogy maga mivoltáról annak idejében számot adhasson. Az alygabonát ugyanazon hasított rovásnak másik oldalára feljegyezze.« 2

) Az egész országban bevett szokás volt, hogy a molnároknak vagy őrlőknek a malomporral bizonyos számú ártányt kellett az uraság számára hizlalniok. A hány kerékre járt a malom, rendesen annyi ártányt tartoztak hizlalni. A hizlalás idejét pontosan meghatározták. A malomban hizlalt disznók húsát és szalonnáját urak számára valónak mondották, mivel ez sokkal jobbízű volt, mint a makkon hízott sertések szalonnája és lixisa. Ezért az összeírások a kettőt mindég megkülönböztették. A makoviczai uradalom összeírása pl. külön felsorolja a »malomban hizlalt oldalszalonnát« és a »makkon hízott szalonnácskát.«3

) A molnárok pogácsázása is bevett szokás volt. Nagyfaluban pl. a molnárnak »mindennap egy-egy vajtokó liszt, pogácsának való járt.«4) A tarpai malomról olvassuk 1683-ban, hogy »az molnár pogácsázása megtiltatott.«5

) »Ezen malom — írják 1690-ben — őrlető vámban tizedet ad, pogácsázni pedig a molnárnak nem szabad, melyben ha elérik, keményen megpálczázzák. A lisztporból 2—2 disznót hizlalni tartozik.«6

) A malmok gondviselő mesterei — mint tudjuk — harmadosok vagy negyedesek voltak a jövedelemben. Innét van a harmados őrlők és a negyedes őrlők elnevezés is. De ha az illetők jobbágyos molnárok voltak, akkor csak jirebenda (abrak) járt nekik, azaz szabad kenyerük volt. Debreczen város malmában »része a malom-mesternek és molnárnak az vámból minden negyedik véka, minden sátoros ünnepekre pedig két-két véka, a többi az városé. A n. városébúi pedig minden negyvenedik véka malombíró uramé ; ezenkívül esztendőt által egy pár csizma.« 7

) Mint tudjuk, a molnárok mindenütt hites emberek voltak, A szuszékot sokszor szüszélc-пек (szüszégh) is nevezik. A malomszuszékon békólakat szokott lenni. Pl. Huszton. U. o. fasc. 148. 1685. s) Debreczen város levéltára: Prot, relationum, 1742—1755. 180—183. 11. 3) Orsz. Lt. Urb. et Coiiscr. fasc. 21. nr. 16. 1684. ') U. о. fasc. 64. Huszt, 1703. 5) U. о. fasc. 14. Fejérgyarmat, 1683. «) U. о. fasc. 19. nr. 7. 1690. ') Debreczen város levéltára : Prot, relationum, 1742—1755. 180—183. 11.