Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - I. közl. 143

152 TA.KÁTS SÁNDOR. Egy-egy derék gátnak elkészítése nagy munkába került. Az ónodi malomról írják pl. hogy »az malom gátjára kellett azelőtt 320 ember munkája és 350 szekér galy, hant és ganéj.« Az 1643 évben írják : »az gátra morvát, ágat hordat, zölyfa (így) deszkát és az selép alá vaspántot.« 2

) Az 1593 évben az egyik egyezség-levél egy malomról szól, melyhez tulajdonosa társat fogadott, olyat, »az kinek semmi vérsége az malomhoz nincs.« Az egyezséglevél szól az árokásókról, a malmot építő molnárokról, azután így folytatja : »rámegyen arra (azaz beleegyezik), hogy életteltig felére rá fogadja az csuka (chiuka,)-malomnak bírására minden perpatvar nélkül. Az nű az gát dolgát illeti, arra való ágnak és ganéjnak hordására György deáknak legyen gondja s mind az malomhoz való faggvára, kiért néki engedtük az malomport.«:!

) A gátas-malmoknál használt hajók közül megemlíthetjük az őr-hajókat, garand-hajókat, folyó-hajókat,-1

) a kötés-hajókat vagy kötéseket,b

) kompokat vagy kompos-hajókat, malomalja-hajókat,6

) tombáczokat és a folyós kis hajókat.'1

) A gátas-malmok — mint említők — igen sokfélék voltak, azonban a legtöbbnek leírását nem ismerjük. A leggyakrabban előforduló malmok ezek : cserge-malom és pokol-malom. A hivatalos iratok mindkettőt igen ártalmasnak mondják, mivel felhasznált vizük a rétekre folyt.8

) A Szamoson említik az ördög-malmát ; ") ugyanitt szerepel a fok-malom is.1

0

) Vannak adataink a csiga-malom építéséről is, de hogy mi volt ez a csiga-malom, azt nem tudjuk.1

1

) Említik a csigola-malmot,1

2

) valamint a szöktető vízen való malmot is.1

3

) Nem ritka az u. n. szitás-malom,1

4

) azután a piteles vagy pillés J) U. o. fasc. 26. nr. 2. Ónod. s) Közös p. ü. lt. Andrássvana : fasc. 67. nr. 4. :i

) ü. o. Hungarica, 1593. ' *) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 76. nr. 18. 1634. . . . »egy garandhajó vagyon . . . hajó vagyon kettő, egyik öreg, másik folio.« ') U. о. Oeconomica : Lad. D. fasc. 8. nr. 40. Ecsed urbáriuma. 1621. fasc. 108. ") U. o. Urb. et Conscr. fasc. 47. nr. 1. 1634. . . . >>malomallyához való két sasú iszkába.« Közös p. ü. It. Hung. 1588. aug. 4. ') Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 47. 1639. Szatmár. 8) Orsz. Lt. Oeconomica : Lad. I), fasc. 8. Van itt tanúkihallgatás a Szamoson levő cserge- és pokol-malmokról. Megemlíthetjük, hogy csergeszigetekkel is találkozunk. Urb. et Conscr. fasc. 25. 1686. a) Gr. Károlyi levéltár. A Szamos szabályozására vonatkozó iratok közt (1770—1772) gyakran említik. 10

) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 68. nr. 37. 1561. ") U. о. fasc. 19. nr. 7. 1690. »Ezen új csigamalmot György mester nevű molnár építette.« la

) U. o. fasc. 78. nr. 47. 1670. 1S

) U. o. fasc. 56. nr. 33. 1584. ") U. о. fasc. 27. nr. 8. 1675. »Négy kőre forgó szitás malom.«