Századok – 1907
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika - II. bef. közl. 119
140 DOMAXOVSZK Y SÁNDOR. Margitot eljegyezte. Margit azonban 1349-ben (Wilmanns szerint tévesen 1353-ban) meghalt, s Wilmanns véleménye szerint ekkor távozott volna Mügeln Ausztriába.1) Ez azonban összefüggésben van a cseh udvarnál való tartózkodásával. Mert Mügeln nemcsak János királyt verselte meg, hanem »Der meide cranz« czímű költeményében IV. Károly császárt is. Minthogy pedig Károlyt császárnak nevezi, ez a költemény kétségtelenül 1355 ápr. 5-ike, vagyis a császárrá koronázás után készült. Schröer e költemény egy helyének félreértésével Mügeint még Károly tanácsosának is meg akarta tenni,-) de ennek tarthatatlanságát Helmnek sikerült bebizonyítania.3) De ha a császári tanácsnak nem volt is tagja, kétségtelen, hogy Károly idejében is Csehországban tartózkodott. Lorenz, hogy ezt az adatot az előbbiekkel összeegyeztesse, két csehországi tartózkodást feltételezett s a másodikat 1370 utánra tette.4) Helm nézetének ez nem felelt meg, s ő a második prágai tartózkodást nem is erre az időpontra, hanem az ötvenes évek legvégére, tehát szerinte a Rímes Krónika és a német szöveg Íratása ideje közé teszi.5) Ha Wilmanns nézetét fentartjuk, tényleg két prágai tartózkodást is kell felvennünk. De 1370, tehát a stíriai tartózkodás utáni idő, Mügeln pályájának legvégén nagyon önkényes. Helm magyarázata pedig a magyar krónikák alapján tarthatatlan. Sőt a két prágai tartózkodás helyett szükségesebbnek tartanám két magyarországi tartózkodást feltételezni. Mügeln ugyanis két krónikája közül a rímest ajánlotta Nagy Lajosnak. Akkori magyarországi tartózkodása tehát már a német fordítás utáni időkbe esett. És nem valószínű, hogy a IV. Rudolfnak ajánlott német szöveg forrását Ausztriában szerezte volna meg. Kétségtelen azonban az is, hogy a magyar viszonyokat nem valami behatóan ismerte, még a Rímes Krónika írásakor sem, s így azt hiszem, hogy magyarországi tartózkodásai nem lehettek valami huzamosak. A IV. Rudolfnak és Nagy Lajosnak ajánlott magyar krónikák különben valószínűvé teszik, hogy ezek a két fejedelem szövetkezései révén készültek. Pontosabb időpontot azonban így is nehéz volna megállapítani. Nagy Lajos még Rudolf apjának, Albert herczegnek idejében kétízben, 1356-ban és 1357-ben ') Zeitschrift für deutsches Alterthum, II. 161. 1. -) Sitzungsberichte d. kais. Akademie, LV. 453. 1. 3) Beiträge zur Gesch. der deutschen Sprache und Litteratur, XXI. 240—241. 1. 4) Deutschlands Geschichtsquellen, II. 284. 1. ») Id. h. 245. 1.
