Századok – 1906

Tárcza - Vegyes közlések - Riedl Frigyes emlékbeszéde Toldy Ferenczről 377

TÁRCZA. 3,77 tekintetben mintaszerű kiadását, még pedig a megállapítható eredeti latin szövegekkel együtt, mivelhogy sok régi magyar szó és kifejezés helyes értelmezése az eredeti szöveg ismerete nélkül ügyszólván lehetetlen. Az értekező óhajtása részben már a megvalósulás útjára is jutott, miután az Akadémia nyelvtudományi bizottsága elhatározta, hogy Katona Lajos szerkesztésében a nyelvemlékeknek újabb, korszerű kiadását fogja közzétenni. — Zolnai előadása után Badies Ferencz levelező tag ismertette Baros Gyula tanulmányát Bimay János szerelmi lyrájáról. Abban a gyűjteményben, melyet b. Radvánszky Béla adott ki Rimay munkáiból, huszonhét szerelmi költemény van. Az értekező e költemények alapján azt vitatta, hogy a Vásárhelyi Daloskönyv s más hasonló gyűjtemények több névtelen darabja nagy valószínűséggel tulajdonítható Rimaynak. A második osztály márcz. 12-én tartott ülésének egyetlen tárgya volt Hampel József r. tag felolvasása a Nemzeti Muzeum legrégibb pannóniai sírköveiről. A felolvasó bevezetésül a római feliratos emlékek irodalmát vázolva, megállapította, hogy a pannóniai római hódítás történetét, bár erre vonatkozólag a legtöbb adatot Mommsen hordta össze, nem ő, hanem jeles tanítványa, Domaszewski Alfréd heidelbergi tanár tisztázta. Domaszewski hónapokat töltött az egykori Pannóniában, hazánk dunántúli részében, azután Erdélyben és a Balkánban, s kutatásai alapján egész tanulmánysorozatot írt a pannóniai hódításról. Hampel behatóan méltatta e tanulmányokat és ismertette a tudós tanár kutatásának eredményeit, végezetül pedig a Nemzeti Muzeumban őrzött pannóniai sírkövek írás-typusát és ornamentikáját magyarázta. Az Akadémia ez évi nagy-gyűlését, mely kiválóan Toldy Ferencz emlékezetének volt szentelve, a szokott időnél korábban, márczius 20—25. napjain tartották meg. Márcz. 25-én d. e. folyt le a nagy-gyűlést bezáró ünnepi közülés. Megnyitó beszédet , Berzeviczy Albert elnök mondott ; az Akadémia mult évi munkásságáról Heinrich Gusztáv főtitkár tett jelentést; majd Lévay József olvasta fel Toldy Ferencz emlékezete c?. ódáját s ezután követikezett az ülés főtárgya: Riedl Frigyes emlékbeszéde Toldy Ferenczról. A szépen kidolgozott emlékbeszéd Toldy egész életét és korát felölelte. Érdekesen fejtette ki Riedl, hogy Toldy két nagy irodalmi evolution ment keresztül. Az első az volt, mikor az általános emberi eszméken, melyeknek Kazinczy volt a hordozója, a nemzeti irány diadalmaskodott, Ezt a fordulatot Toldy hamar megértette és befogadta ; de a másik evolutió, mely a népies irány felé hajlott, Toldyban ellenkezésre talált. Petőfit nem értette meg 'mindjárt,, csak élete végén talált hozzá hidat, és ez a híd Gyulai Pál. volt. — A nagy-gyűlési tagválasztásokról szólva, örömmel