Századok – 1906

Történeti irodalom - Besskó József: A honfoglaló magyar nemzet lovairól. Ism. –i –gy 949

TÖRTÉNETI IRODALOM. 949 A következő és utolsó részben Kromlow, szepességi kiveszett helységről sorol fel a szerző eddigelé nagyobbára ismeretlen adatokat. Kár, hogy az egész munka betűrendes név- és tárgymutatóval nincs ellátva, a mi csak fokozná használhatóságát. Megemlítjük még, hogy a csinos kiállítású könyvet elég jól sikerült képek, részint Haáz Sándor tollrajzai, részint az egyes várakról készült fényképek másolatai illusztrálják. BERVALÜSZKY KÁLMÁN. A honfoglaló magyar nemzet lovairól. Craniometriai tanulmány. Irta Besskó József. Budapest, 1906. Pátria kny. 8-r. 176 1. Három képes táblával. Maga a tanulmány lényege és eredeti czélja kevéssé érdekli a historikusokat ; legfeljebb annyiban, a mennyiben a természettudományok iránt mindenki érdeklődik. Van azonban e munkának történeti érdekessége is, mert pontos vizsgálatokkal meghatározván a honfoglalás korából való hazai lelőhelyeken : Kőbányán, Homokon, Szegeden, Komáromban, Öbudán, Kis-Zomborban és Kecskeméten talált lócsontok hovatartozóságát, legalább adatainak egy részével világot vet ősi hazánkra, valamint a későbbi kalandozások korára is, mikor lóháton járó vitéz eleink egész Európát végigzsákmányolták. A lócsontváz-leleteket általában az jellemzi, hogy mindenütt fegyverek, szerszám, sőt sok helyen emberi csontok is találtattak a lócsontokkal együtt ; a miből azt kell következtetnünk, hogy nem elhullott és elásott, hanem ősi magyar szokás szerint gazdáikkal együtt eltemetett paripák csontjaival van dolgunk. A csontokkal együtt talált tárgyakból a csontok korát is megállapíthatjuk : minden a kalandozások idejére, a vezérek korára vall. A szerző alapos craniometriai vizsgálatok segítségével, melyeknek részletezése nem tartozik ide, megállapította, hogy az ó-budai és kis-zombori koponyák kivételével, a többi — kőbányai, homoki, szegedi, komáromi, kecskeméti — lókoponya mind ugyanazon typusú s a braehyprosop csoporthoz tartozik, melyalakulás a keleti fajoknál s ezek között is a mongol-fajta lovaknál található. Ezt a fajtát kell tehát őseink eredeti lovának tekintenünk, s ez egyúttal útmutatásúl szolgál arra is, hogy őshazánkat Ázsia nagy pusztaságain keressük. A kis-zombori lócsont-lelet a szerző adatai szerint a doliehoprosop, vagyis a nyugati typushoz tartozó lóból való ; ez a ló tehát valószínűleg mint hadi zsákmány került hazánkba, de maradványai méreteiből következtetve nem tartozott a magas termetű, nehéz lovak közé, hanem kifejezett nyugati typusa mellett