Századok – 1906

Történeti irodalom - A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. Ism. Wertner Mór 930

TÖRTÉNETI IRODALOM. 935 Legyen szabad ezzel szemben kételkedésemet kifejeznem. A kérdés elég érdekes és megoldására az Apponyi-Oklevéltár döntő adatokat szolgáltat. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy III. András halála (1301) után Pozsony megye kormányzata osztrák kézen volt és így nem kell azon csodálkoznunk, ha a XIV-ik század elején az alispánok is osztrákok voltak. 1303 máj. 18-án és 1306-ban az osztrák Reinecker (Rynnekerius) az ; 1307-ben Schad Hermann ; 1310 okt. 4-től 1322 jun. 24-ig Hutstock Detre ; csak 1323 jul. 2-ika óta találkozunk megint magyar származású alispánokkal. Az első Miklós nevű alispán (vicecomes) 1334 máj. 10-én fordúl elő ; x) 1364-ben bizonyos Péter fia János az alispán,2

) kinek utóda Cseklészi és Csallóközi Lőkös fia Miklós ; ezt 1371 márcz. 5-ig találjuk hivatalában ; 1375 jun. 4-én már Szentiváni János fia Mihály viseli az alispánságot. Lőkös fia Miklós nem más, mint Vörös Ábrahámnak, az ifjabb Cseklésziek ősének unokája. Lőkös 1355 decz. 2-án még él;3

) maga Miklós az Apponvi-Oklevéltárban 1361 máj. 20-án tűnik fel először; L389 jan. 18-án végrendeletet csinál és ugyanazon évi jan. 25-én már nincs az élők közt. Négy hajadon leánya volt, kik közül három csak 1392 márcz. 26-án szerepel mint férjes nő. Ha tehát ezen Lőkös fia Miklós 1306-ban mint alispán — vegyük a legjobb esetet — csak huszonöt éves volt, akkor születése 1281-re esik, úgy hogy 1389 január-havában, mikor meghalt, legalább százhét évesnek kellett volna lennie ; a mi nem lehetetlen ugyan, de nem is valószínű, mert ilyen korában az embernek már nincsenek fiatal leányai ; már pedig, hogy Miklósnak fiatal leányai voltak, bizonyítja az a körülmény, hogy atyjuk halálakor még hajadonok s csak három évvel később férjes asszonyok. — Mindezek alapján tehát határozottan ki merem mondani, hogy Lőkös fia Miklós a XIV-ik század hatvanas éveiben, s nem 1306-ban alispá.nkodott.4) Hogy kötetünkben újabb archontologiai adatokat is találunk, magától értetik ; csakhogy az eddig ismeretlen adatok itt csak a XV-ik századdal kezdenek szaporábban folyni. Az Árpád-és Anjou-korra nézve az eddig ismert tisztviselők működésének idejét helylyel-közzel kibővítik ugyan, de új neveket nem igen találunk, legfeljebb Nyitra vármegyéből egyet-kettőt. Az Árpád!) Hazai Okmt. III. 120. 1. 2) Pozsony városi levéltár : Lad. 17. nr. 39. 3) Anjoukori Okmt. VI. 401. 1. *) A ki a vitás, állítólag 1306-ban kelt papir-oklevelet avagy annak a pannonhalmi főapátság történetében (II. köt. 49. 1.) közzétett hü hasonmását megtekinti, első pillantásra láthatja az írás charakteréből, hogy ezt a levelet csak 1360 táján (nem 1306-ban) írhatták. Szerk.