Századok – 1906

Történeti irodalom - A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. Ism. Wertner Mór 930

TÖRTÉNETI IRODALOM. 933 volt, s az ő dédunokája Anglis, az Apponyiak egyik őséhez ment nőül. Az Appony és Apponyi névre vonatkozólag kötetünk a következő adatokat szolgáltatja : Zsigmond király 1392 márcz. 26-án Cseklész, Vörösvár és Beke nevű birtokokért a Nyitra megyében fekvő Appony nevű várat, a hozzátartozó Appony, Kovarcz és Lehota helységekkel Cseklészi Miklós leányainak adja cserébe. Ezek közül Anglis a Pécz nb. Öri Péter neje, kinek Miklós nevű fia 1404 jan. 12-én először használja az Apponyi nevet. Hogy az Apponyiakról szóló adatokon kivűl a kötet még egyéb érdekes családtörténeti anyagot is tartalmaz, magától érthető. Egyike a legérdekesebb adatoknak a Trencséni Máté fiáról szóló, melyről már más alkalommal értekeztem.1

) Az itt előforduló családok többnyire a felvidéken, nevezetesen Nyitra és Pozsony vármegyékben törzsökösök s az ismertebbek sorában a következők szerepelnek : Assai, Bábi, Brogyáni, Bossányi, Családi, Csúzi, Elefánti, Emőkéi, Födémesi, Forgács, Gúti Ország, Jókai, Urményi, Kálnai, Köröskényi, Korlátkői, Korosi, Ludányi, Majthényi, Rajcsányi, Romhányi, Zsámbokréti, Zselizi Vesszős (Bátmonostori), Szerdahelyi, Szőllősi, Turóczi, Turcsányi, Vásárdi, Vecsei, Szegi, Szobonya. Érdekes adat, hogy IV. Béla neje Mária oklevele szerint Vecsei Bertalan az 1250-ben lezajlott magyar-osztrák (morva) hadjáratban résztvevén, Kyryslagh (Kirchschlag) vára alatt megsebesült s később Marburgnál fogságba esett ; kiszabadulva, mint a magyar király követe a cseh királynál járt ; hazautazása közben a cseh király fiának kezébe került, ki őt hosszabb ideig börtönben tartotta ; sikerült azonban az őrt megölnie, mire nagy veszedelmek között hazájába visszatérhetett. Az egyes oklevelek közlése módja kifogástalan. A rubrumok eléggé kimerítők és szabatosak. A szövegben közbeeső chronologiai dátumok fel vannak oldva s a lapok szélén feltüntetve. Az egyes közleményeknek az átiratokkal való összefüggése kellőleg ki van emelve, a szöveg az újabban elfogadott orthographia szerint közölve. Lényegesebb olvasás- vagy írás-hibát csak a 156. lapon találtunk, a mennyiben az ott előforduló »Cykou castellanus« nem Keresztszeg (Keresthzegh), hanem a Bihar-megyei Keresszeg várnagya. Az első darab keltezése azonban kétséges. Ezen oklevél értelmében IV. Béla király 1241 szept. 2-án jóváhagyja Szobotist földnek Baas trencséni comes által Aba mester részére történt eladását. A szerkesztő az oklevelet a nyitrai káptalannak 1297-ben kelt átiratából közli, mely szerint a jóváhagyás a király uralkodásának tizenhatodik évében történt ; ebből •) Turul, 190-2. 104—112. 11.