Századok – 1906

Értekezések - PÓR ANTAL: Adalékok Jegerndorfi Pál életéhez 916

ADALÉKOK JEGEllNDOKFI l'ÁL ÉLETÉHEZ. 921 borsodi főesperesnek, ki jelerdeg kánonjogot tanúi, adományozta és őt préposti méltóságába be is iktatta ; kéri tehát a pápát, hogy ezen rendelkezését megerősítse. A pápa a nagyérdemű egri püspök kérelmét figyelmen kívül nem hagyhatta ; hozzájárult tehát intézkedéséhez, azon záradékkal mégis, hogy ezen elhatározásával mások szerzett jogán csorbát ejteni nem akar.1

) Ebből természetesen per keletkezett volna, melyet a pápai udvarban döntöttek volna el. A nyertes valószínűleg Treutel István leendett, mert neki előjoga volt a püspök jelöltjével, a borsodi főesperessel szemben. »Prior tempore, potior jure.« Nem vehette tehát a püspök sem zokon, hogy Lajos király sem az egyiket, sem a másikat nem pártolta, hanem kedves emberének, Zaberni Vilmos királyi titkos kanczellárnak juttatta az egri prépostságot. Még két magyarországi folyamodványról kell beszámolnunk, mely folyamodványok ugyanazon napon kerültek a pápa elé és nyertek kívánatos elintézést. Ezek egyikében Siteki Jakab fia János Zágráb-egyházmegyebeli szegényT

tanuló, kinek nincs annyija, hogy az apostoli szentszék elé személyesen járulhasson, esedezik, hogy törvénytelen születése terhe alól (pap fia) oldja föl őt a pápa és engedje meg neki, hogy az egyházi rendeket fölvehesse és mindennemű egyházi javadalmat elfogadhasson. A másik folyamodványban Ilbanich Videch Imre, Zágrábegyházmegyebeli pap, a kalocsai érsek jogához tartozó valamely j avadalomért esedezik.2

) Minthogy pedig az a korszak, midőn Jegerndorfi Pál a magyar király szolgálatában állott, Magyarország történetének egyik legfényesebb korszaka, midőn a magyar befolyás szinte behálózta Német-, Olasz-, Lengyel- és Csehországot, a történettudomány kárának tartanám bármely reá vonatkozó adat elhagyását ; ezért — jóllehet ezen adatokat ez idő szerint kellőleg nem méltányolhatjuk — közlöm még a következő regestákat : 1351 máj. 26-án folyamodott Jegerndorfi Pál VI. Kelemen pápához, hogy Schoff Ulrik clericusnak »de prepositura in ecclesia sancti Egidii Vratislaviensis vacante provideatur.« 3) 1351 jul. 11-én az iránt tett előterjesztést a pápánál, hogy özvegy Erzsébet királyné halálos óráján teljes bűnbocsánatot nyerjen ; hogy Marjadi Demeter, a magyar király kincstartója, a bácsi prépostságot elnyerhesse ; hogy Miklós fia András egy esztergomi kanoniát kaphasson ; hogy — úgy látszik — ugyanezen Miklós fia András a krakói egyházban is kapjon kanoniát, jóllehet Osvécen (in Auswitzyn) a krakói egyházmegyében plebánus ; hogy Nagy-') U. o. fol. 64. dd. 1358. febr. 25. •) U. o. fol. 252. ») MVB. I. 707. 1.