Századok – 1906

Értekezések - PÓR ANTAL: Adalékok Jegerndorfi Pál életéhez 916

PÓR ANTAL. — ADALÉKOK JEGERNDORFI PÁL ÉLETÉHEZ. 917 nias papjai, a cillyi és gurkenfeldi plebánusok részére némi kegyelmekért folyamodik.1) Ott találjuk Wissenkilchi Ulrik supplicatióját, ki magát Cilley (de Zile) Frigyes gróf, a magyar király és Albert osztrák herczeg követe vitézéül mutatja be, s unokaöcscse Gentzer Ulrik számára kéri a pápa kegyét. Ott vannak Lajos magyar király igen érdekes supplicatiói, melyeket alighanem a gurki püspök mint a követség feje terjesztett a pápa elé. Ezekben Nagy Lajos azt kéri, hogy azon zágrábi kanonold javadalmat, melyet László veszprémi választott püspök (Gelétfi Miklós nádor fia) bír, de felszentelése alkalmából nemsokára gazdátlanúl fog hagyni, Dénes fia Sándor egri javadalmas kanonoknak, tarczai főesperesnek és a király asztaltársának (commensalis regis) adományozza a pápa ; 2) továbbá, hogy Czaberni Vilmos királyi titkos kanczellár, egyébként speyeri kanonok (később 1361—1374-ig pécsi püspök) a csazmai prépostságot, melyet ugyancsak László választott veszprémi püspök bír, de fölszenteltetése alkalmával lemond róla, elnyerhesse, még az esetben is, ha más valaki számára reserválta volna ő szentsége.3

) Hozzá kell tennünk, hogy Lajos király szerezte meg Vilmos úrnak (Bergzaberm Vilmosnak) a speyeri kanoniát is 1357 máj. 18-án, kit egyébként Couppenbachnak, a magyar király titkárának és tanácsosának is nevez a pápai regesta.1

) Ezt közbevetőleg érintjük csak, a. csazmai prépostjelölt viszontagságaira pedig később térünk vissza, nehogy előadásunk fonalát megszakítsuk. — Nagy Lajos király ugyanis ez alkalommal (1359 április-havában) azért is folyamodott, hogy a kalocsai egyháznak, melyet elődei szent Pál tiszteletére alapítottak, javadalmaztak és érseki székké emeltek, az óbudai szent Klára szerzet monostorának, az Űr-teste budai kápolnájának, mely újabban alapíttatott (noviter fundata), valamint a budai Mindszentek templomában a négy evangelista tiszteletére állított oltárnak, ő szentsége tetszése szerinti búcsúkat engedjen.5) Végül előkerül Kont Miklós nádor folyamodványa is, melyet nyilván a követek egyike mutatott be. Ebben azt a kegyelmet kéri a nagyúr, hogy halálos ágyán gyóntatója őt a pápa nevében a legteljesebb bűnbocsánatban részesíthesse. A pápa erre a folyamodványra is sajátkezűleg írta rá : fial. G. 6

) Voltaképen a frisingai püspökséget is Nagy Lajos magyar király közbenjárására kapta meg Jegerndorfi Pál, akkor gurki püspök. Nagy Lajos király t. i. mindenáron azon volt, hogy Jegerndorfi Pált U. o. fol. 113. 2) U. o. fol. 112. — Az említett Dénes, az atya, alighanem Laczkfi Dénes, ki még ez évben erdélyi vajda lett. s) U. o. fol. 112. A pápa mindkét kérelmet teljesítette. ') Supplieat, Innoc. VI. Anni V. p. I. fol. 127. 5) A pápa egy évre és 40 napra terjedő búcsút engedett mindegyik templomnak és az oltárnak is. Supplieat. Innoc. VI. Anni VI. fol. 118. «) U. o. fol. 117.