Századok – 1906

Történeti irodalom - Sasinek Fr. V. újabb munkái. Ism. Ernyey József 73

81 TÖRTÉNETI IRODALOM. Általában a glagolita egyház uralkodott, mert ezt elismerte volt a pápa is ; régebben is volt elterjedve, ezért a később jött keleti ritus nem tudott megerősödni. Megesett, hogy cyrill klastromokba glagolita apátot nevezett ki a király, sőt ilyen sorsra jutott a somogyvári apátság is Imre király alatt. Nagyobb akadályokba ütközött István téritése a Duna balpartján. Krónikáink az 1002 évi háborúból kettőt csinálnak. Az egyik Fekete-Ungariában. tehát a Tisza-mentén folyt volna, a másik Erdélyben : holott a kettő egy, és a Maros-mentén zajlott le, mert Szent István Erdélyt csak jóval később, Achtum meghódoltatása után (1030) foglalta el. Ezért lehetetlen, hogy Koppány felnégyelt testét is Erdélybe küldte volna. Csak az bizonyos, hogy a hitbeli ellenállás legerősebb volt a Maros-Tisza, illetőleg Duna közötti területen, hol a kalocsai és a bácsi érsekek állottak szemben egymással. Ugyanis mikor- Mihály (955) a keleti hitre térve, Bácsban felújította a szerémi érsekséget, ehez került a keleti egyházhoz tartozó hívek feletti hatalom. István utóbb a bácsi érsek ellenében felállította a kalocsai érsekséget, a miből hosszas viszályok támadtak, miről a később egyesített érsekségek története tanúskodik. De az egyszer meggyökeresedett glagolita és cyrill egyházakat nem lehetett egykönnyen kiirtani. Sem a politikai és társadalmi nyomás, sem az egyházi megszorítások nem vezettek eredményre, mert még 1337-ben is megesett, hogy latin szertartású kolduló szerzetesek glagolitákká lettek az egyházi javak kedvéért. Ezek az állapotok csak Nagy Lajos idejében szűntek meg. Még változatosabb a Maros feletti szláv egyház története. Szent Gellért csanádi püspök társaságában, a ki hihetőleg maga is glagolita volt, glagolita és cyrill barátokat találunk. Mihály konstantinápolyi patriarcha lázításai a gyűlölt római hit ellen, eljutottak hozzánk is, bár a kitört lázadást történetíróink a magyar pogányság lázadásának tartják, pedig a tiszta igazság az, hogy a türelmetlen keletiek akarták ily pogány módon kiirtani a római keresztyénséget. Csanád megye környékén a cyrill és glagolita klastromok nyoma s általuk a szlávság vezető szerepe az egyházi és politikai téren a XIV-ik századig szakadatlanúl igazolható ; ezért tehát Ungaria mind ez ideig szláv országnak mondható. A nemzetiségi viszonyok csak a besenyők és kunok jöttével változnak meg. 10. A besenyők. Az eddigiekben láttuk a Kaspi-tenger és a Volga innenső részén lakott turk-kozárok és turk-bolgárok sorsát, a kik Lebediás. SZÁZADOK. 1906. I. FÜZET. 6