Századok – 1906

Tárcza - Vegyes közlések - Az ágostai csata 866

95 8 TÁRCZA. még a szöveges és a tisztán hangszeres Rákóczi-nótáról, mely utóbbiból a Rákóczi-induló keletkezett. Az érdekes előadást az ev. ref. kollégium énekkarának közreműködése élénkíté. — DÉZSI LAJOS ig. választmányi tagtársunk, a M. Történeti Életrajzok érdemes szerkesztője, kinek akadémiai székfoglalójáról ép az imént szóltunk, a kolozsvári tudomány-egyetemen is most nemrég foglalta el székét, hová a magyar irodalomtörténet rendes tanárának nevezték ki. Szívesen üdvözöljük őt új állásában, s ha távolabb szakadt is tőlünk, reméljük, ezentúl is buzgó és munkás tagja marad társulatunknak. — Az ÁGOSTAI CSATA helyének kérdése igen foglalkoztatja a német historikusokat. A Sybel-féle Historische Zeitschrift legújabb számában (3-ik f. I. köt. 3. füz. 538—551. 11.) Schäfer hosszasabban felel Harry Bresslau bíráló megjegyzéseire *) s erősen vitatja, hogy a 955 évi »Ungarnschlacht« színhelyét a Lech folyó partján ugyan, de nem a Lech-mezőn Agostától délre, hanem ettől északra, a Wertach folyón túl kell keresnünk. ÉRTEKEZÉSEK az 19031904 évi iskolai Értesítőkben. (Folytatás.) OPPEL JENŐ : Hutten TJlrik. A világszemlélők. (Késmárki ág. ev. lyceum Ért. 1—25. 11.) — Huttennek A világ szemlélők cz. dialógusa az író felfogásának, nézeteinek, az u. n. hutteni szellemnek elsőrendű forrása ; minduntalan előtérbe lép a szerző subjectivitása, azé a nagyképzettségű humanistáé, ki gyönyörűséget talál a latin nyelvben, azé a lovagé, ki lenézi a polgárt és parasztot, ki lelkesedik császárjáért s utálja a papságot és a hatalmaskodó fejedelmeket; végűi a nagy német hazafié, ki a németet tartja a világ első nemzetének, melynek csak egy nagy hibája van, az iszákosság. A dialógus a forrongó szellemű kor értékes terméke lévén, mint történeti forrásmű is számbaveendő. A dialógus 1520 április-havában jelent meg; háttere az 1518-iki augsburgi birodalmi gyűlés. Feltűnő, hogy benne Lutherről nincs említés téve. Oppel helyes megjegyzése szerint azonban Luther akkor még nem világtörténelmi alak, neve csak egyházi körökben ismeretes, s Hutten csak 1520 jun. 4-én tartja Luthert érdemesnek arra, ') Olv. Kropf Lajos czikkét : Az ágostai csata cz. alatt. Századok, 1906. 765. 1.